Nyolcvanéves korában rövid szenvedés után meghalt Ütő Endre Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház egykori főigazgatója – tudatta a család szerdán az MTI-vel.
A kedden elhunyt művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Ütő Endre 1937. június 2-án háromszéki székely család sarjaként látta meg a napvilágot Kőbányán. A Pongrácz-telepen töltötte gyermek- és ifjúkorát, és a Szent László Gimnáziumban érettségizett. Fiatalon kiváló sportoló volt, emellett színházi karrierről álmodozott, végül a Zeneakadémia ének tanszakára iratkozott be.
Tanulmányait 1964-ben fejezte be, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1964 és 1966 között a római Santa Cecilia Akadémián tanult, Münchenben és Reggio Emiliában énekversenyt nyert, utóbbin a pályakezdő Luciano Pavarottival is együtt énekelhetett.
A zeneirodalom legnagyobb basszus szerepeit formálta meg pályafutása alatt, főként Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Gounod operáiban lépett színpadra, de volt címszereplő Bartók művében, A kékszakállú herceg várában, Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában Seneca, Mozart Varázsfuvolájában pedig Sarastro ruháját öltötte magára. Többször énekelt oratóriumszólistaként is.
Ütő Endre 1990 és 1995 között volt az Operaház főigazgatója. Azt követően nevezték ki, hogy 1990 decemberében először hirdettek nyilvános pályázatot az intézmény élére. 1990-ben alapítványt hozott létre magánénekesek jutalmazására, a Pro Opera Lirica díjjal az előző évadban legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó magánénekest ismerték el. Igazgatása alatt operastúdiót alapítottak, hogy a fiatal művészeket a színpadi játékra oktathassák, 1991-ben a Budapesti Operabarátok Egyesületének egyik alapító, majd elnökségi tagja lett. A rendszerváltást követően négy évig a Fővárosi Közgyűlés tagja, egy ideig a kulturális bizottság alelnöke volt.
Nyugdíjba vonulása után feleségével Lovasberénybe költözött, ahol a Kastély és parasztház programsorozat keretében több operát is színpadra állított a Cziráky-kastély udvarán. Az énekművész agyagozással és fafaragással is foglalkozott, galériát is működtetett. Országszerte több kiállítás volt alkotásaiból, amelyek között vannak népművészeti, mitológiai, bibliai ihletésűek, a magyar irodalom kiemelkedő alakjairól, kortárs művészekről és barátokról mintázott fejszobrok, valamint groteszk alkotások is.
Ütő Endrét 1970-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1972-ben elnyerte a Székely Mihályról elnevezett emlékplakettet. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült, 2017-ben érdemes művész lett. 1996 óta Kőbánya díszpolgára volt.
MTI 2017. július 26., szerda
