A magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja és Kecskemét város kapcsolata került terítékre Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus, a Katona József Emlékház szakmai vezetőjének szerdai előadásában a Wojtyla Barátság Központban. A népkonyha gondozottai képes kordokumentumok – javarészt 19. századi rajzok, metszetek, dagerrotípiák – bemutatásával betekintést kaphattak az akkoriban mintegy 35 ezer lakossal bíró Kecskemét mezőváros korabeli mindennapjaiba; amilyen képet mutatott a település Petőfi korában.
Petrovics-Petőfi Sándor – szülei, édesapja Petrovics István mészáros mester („székálló”) és édesanyja Hrúz Mária által – szorosabban kötődött Kecskeméthez. Petrovics István üzleti kapcsolatban állt a várossal. Felesége, Hrúz Mária rokona a Kecskeméten lakó Hrúz Mihálynak, akinél Petőfi Sándort elemi iskolás korában elszállásolták (másik szállásadója Kováczay Istvánné, Sándor keresztanyja). Az ő őse az a szlovák származású Hrúz Mihály, aki Felső-Magyarországról lakatosmesterként vándorolt Kecskemétre még a 18. században. Evangélikus tótok voltak. Petrovics István székálló mészáros mester kapcsolatot tartott a helyi evangélikus tanítóval, Schifferdecker (Hajósi) Dániellel, aki 1828–1831 között tanította az evangélikus iskolában a kis Sándort. Hrúz Mihály felesége Valaszkay Eszter, aki 17 gyermeknek adott életet.
Petőfi Sándor elemi iskolás évei után többször járt Kecskeméten. A városban tartózkodott vándorszínészként 1843. január 15-től április közepéig. Mintegy félszáz darabot próbáltak, több előadásban szerepelt Petőfi is (pl. Shakespeare „Lear király” bolondját alakította).
Ebben az időszakban tanult Kecskeméten Jókai Mór, aki a Jogakadémia diákja volt. Ekkor mélyül el Petőfi és Jókai között az 1841-ben, pápai diákoskodásuk során kialakult barátságuk – hangzott el az előadáson sok más irodalom- és kortörténeti szemelvény mellett.
A hallgatóság végül azt is megtudhatta, hogy a „kis Petőfi” és az idősebb Katona József feltételezhetően találkozhattak Kecskemét utcáin, annál inkább mert Katona intézte a Hrúz család peres ügyeit.
(Fotók: Mátyus István)
