Kulcsár Zoltán cikkünk második részében tovább mesél a méhekhez és a méhészethez fűződő kapcsolatáról.
– A méhek első számú ellensége a varroa atka, ami szívogatja a testnedvüket és ezáltal legyengíti őket. Egész évben védekeznünk kell ellene. Eltávolításukra létezik többféle módszer. Ilyen például oxálsav szublimálás, csurgatással. A lepotyogó élősködőket az alájuk berakott vazelines kontroll lap segítségével számoljuk össze. Az a méh, amelyiket az atka legyengíti, nem vagy nehezen éli túl a telet. Fő atkairtás a legutolsó állomásunk, a napraforgó virágzása után szokott megtörténni. Problémát jelenthet még a méheknél a túlfejlődés is. Olyankor szoktuk bölcsőzni őket, vagy gyengíteni a családokat. Egy jó méhcsalád erős rajzásra hajlamos, így kinövi a kaptárt. Sok a dolgozó; a kijáró és dajka méh. A túlszaporodás jelét tapasztalhatjuk a kijárón fürtökben lógó, összekapaszkodó méheken. Az már elég nagy baj. Bölcsőt húznak, amit le kell rombolni vagy más beavatkozással megszüntetni.
– Télen a méhek nem csinálnak semmit, fürtökbe húzódnak. A napraforgóból nyert méz és virágpor begyűjtése után, amikor már nem lesz több hordás, elvesszük egy részét a napraforgó méznek és a maradékot cukorszörppel pótoljuk. Többféle etetési mód létezik, nagyobb méhészetekben ez gépesítetten működik. Normál esetben egy méhcsaládnak tizenöt-húsz kiló mézre van szüksége ahhoz, hogy átteleljen.
– Ehhez a szakmához, mint sok minden máshoz is nélkülözhetetlen az elhivatottság. A méhészet egy szép, de magányos, természet közeli munka. Nagyra értékelem, hogy nincs közvetlen főnököm, mert így senki sem koppinthat az orromra, ha nem érek ki nyolc órára a kaptárokhoz. De félre téve a tréfát; az évek folyamán elmélyült, fontossá vált számomra a méhekről való gondoskodás. Szeretem és próbálom tudásom legjavát a feladatok elvégzésére fordítani.
– Foglalkozásom ellenére, családom nem számít mézevőnek. Meglehet, hogy okát a bőségzavarban kellene keresni. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fogyasztjuk, csak nem nyers formában, inkább ételekbe, édesítési célokra. Tudjuk, hogy a méz élettani hatása kiemelkedő, kellemetlen tünetek kezelése, enyhítése érdekében kiváló eredményeket lehet vele elérni.
– Mint már említettem a méhészetben rengeteg a munka, de három-négy hónap alatt lemegy a dolgos része. Utána azon kell gondolkodni, hogyan értékesítsük a mézet? Nehéz megtermelni és még nehezebb eladni. Vagyis el lehet adni, mert a felvásárló szinte bármennyit megvesz „nyomott” áron. Ezért árulom piacon, kis és nagy kereskedéseknek, illetve külföldön termékeimet. Majd csak az év végére megmaradt mennyiséget adom el felvásárlónak, annak reményében, hogy március környékén kedvezőbb árfolyam szerint tudunk majd üzletet kötni. Itt a belvárosi piacon hétfő kivételével 2011 óta mindennap árulok. Nem volt egyszerű; nagyjából négy-öt évembe került, mire kiépült a jelenlegi vásárlói köröm.
– Az ember hall ezt-azt a környezetében. Többek között csalafinta méhészekről is, akik a nagyobb haszon reményében megváltoztatják termékeik összetételét, ezáltal a méz minőségét is. Óva intenék mindenkit a kétes eredetű és rendkívül rossz minőségű, javarészt Szerbiából érkező, gyanúsan olcsó méznek mondott termékek fogyasztásától. Mivel itt a helyi piacon évente egyszer-kétszer ellenőrzést kapunk, nem gondolnám, hogy bárki is merné kockáztatni a jó hírét. Hatósági állatorvos vesz tőlünk mintákat. A vizsgálat lényege: hogy kizárják a szermaradvány, hozzáadott cukor, vagy bármi oda nem illő anyag jelenlétét a termékben.
– Nálam eddig még nem fordult elő semmilyen probléma. A minőségre vonatkozóan még megjegyezném: a méz szőlő- és gyümölcscukorból tevődik össze. Besűrűsödése, bekristályosodása az arányok felborulásának köszönhető. Ettől még a minősége nem változik. Ha az üveget langyos – de nem meleg! – vízbe állítjuk, könnyen visszanyerhetjük az eredeti állapotát. Mi erre a célra mézkimelegítő kamrát használunk.
– Számomra fontos, hogy tájékoztatva legyek a rakodókaptáros méhészettel kapcsolatos technológiai fogások változásairól, új lehetőségeiről. Télen, a Kertészeti főiskolán majdnem minden hétvégén tart előadást az Országos Magyar Méhész Egyesület, melynek, ahogy szinte minden méhész, én is hallgatója és tagja vagyok. Információkhoz jutok még szaklapokból és persze méhésztársaim tapasztalatainak köszönhetően.
– Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit foglal magába a méhészet. Csak, hogy egy esetet megemlítsek: egyszer itt a piacon egy bácsi megszólított, miért nem adom olcsóbban a mézet, mikor nekem ingyen van; „hiszen a méhek behordják”. Pedig ez nem ennyire egyszerű; komoly költséggel és háttér munkával jár már egy százhúsz családos méhészet fenntartása is. Ami magába foglalja a szinten tartást, az atka elleni védekezést, a berendezéseket, kaptárokat, utaztatásokat és még sorolhatnám, mi minden szükséges ahhoz, hogy ide a kereskedelmi forgalomba, majd vevőink asztalára megbízható, tiszta méz kerülhessen.
Puskás Tünde
