Szakmai konferenciát rendezett Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a tömegturizmus hatásainak vizsgálatára, megoldásainak megvitatására és lehetőségeinek felmérésére. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának turizmusért felelős magyar alelnöke a 2017. október 11-én, az EP brüsszeli épületében megrendezett eseményen nyitóbeszédében többek között azt emelte ki, hogy a turizmus pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai jól ismertek, ugyanakkor komoly hiba lenne nem foglalkozni a tömegturizmus jelentette kihívásokkal. „A jelenség által leginkább érintett régiókban és városokban (például: Barcelona, Amszterdam, Velence, Izland, egyes skót területek) a helyi lakosok gyakran érzik úgy, hogy a tömegturizmus miatt otthonuk már-már élhetetlenné válik. A fenntartható turizmus záloga a látogató és a látogatott közötti harmónia és egyensúly fenntartása, épp ezért elengedhetetlen, hogy a szakmai szervezetekkel és helyi döntéshozókkal közösen minél hamarabb megoldást találjunk a problémára” – fogalmazott Ujhelyi István. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos lenne a kevésbé ismert, ritkábban látogatott úti célok népszerűsítése, ezzel párhuzamosan pedig a jobb infrastrukturális összeköttetés megteremtése az érintett régiókkal.
Ivan Jakovcic horvát EP-képviselő (ALDE – Liberálisok) felszólalásában többek között azt mondta, hogy a magán- és a közszféra jobb kooperációjára van szükség ahhoz, hogy a tömegturizmus negatív hatásait kezelni tudjuk, és kialakuljanak a magas minőségű turizmus jó gyakorlatai. Szerinte a szálláshelyekkel kapcsolatban komoly problémák vannak, elsősorban azért, mert nincs belőlük elegendő az érintett részeken. „A Dubrovnikba esetenként egyszerre érkező négy-öt hatalmas hajó miatt torlódás alakulhat ki. A tömegturizmus problémája leginkább a tengerparti turizmust érinti. Meg kell mutatnunk, hogy a tengerparti turizmuson kívül milyen más alternatívák vannak, illetve a melegebb nyári hónapokon kívüli idegenforgalmat kell erősíteni” – fogalmazott a horvát politikus.
„A tömegturizmus előnye, hogy a fapados légitársaságok megjelenésével mindenki számára elérhetővé vált a repülés és a vele elérhető desztinációk. Akkor nem fenntartható a tömegturizmus, ha nem használjuk ki megfelelően a rendelkezésünkre álló erőforrásokat” – ezt már Isabella de Monte olasz európai parlamenti képviselő (S&D – szociáldemokraták) mondta a konferencián. Rámutatott, hogy Velencében komoly feszültség alakult ki a lakók és a turisták között, amely azzal fenyeget, hogy a város elveszíti autentitását, lakóinak életminősége pedig csökken. De Monte szerint a lakók és a látogatók aktivitásának összeegyeztethetőségét célzó intézkedésekre van szükség. Hozzátette, hogy a tömegturizmus környezetvédelmi szempontból is hátrányos: közvetlen és közvetett módon hozzájárul a levegő- és a vízszennyezéshez is. „A kevésbé népszerű és jól ismert desztinációkat jobban össze kellene kötni a nemzetközi repterekkel. Több repülőtérre lenne szükség, hogy a turisták áradata kezelhetőbb legyen, mindez kevesebb késést és torlódást eredményezne. Meg kell tartanunk Európát az elsőszámú úti célnak, de figyelnünk kell arra is, hogy a tömegturizmus miatt elképzelhető, hogy ezek a körülmények egyeseket elriaszthatnak az újbóli utazástól” – fogalmazott az olasz képviselő.
Claudia Monteiro de Aguiar, az Európai Parlament portugál tagja (EPP – néppárt) szerint a turisták a hitelességet keresik az úti célokban. Úgy vélte, hogy jobban kell támogatni és hirdetni az úgynevezett „smart destination”, vagyis az „okos úti célokat”. A portugál politikus hozzászólásában kifejtette, hogy kisebb saját erővel, kisebb marketinglehetőséggel bíró országoknak kell lehetőségeket biztosítani. „Meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági, környezetvédelmi, és társadalmi aspektusok között. A szigorítások, kitiltások nem jelentenek megoldást. A regionális szinten tevékenykedő döntéshozóknak népszerűsíteniük kellene a kisebb, jelenleg kevesebb látogatót vonzó régiókat és úti célokat” – tette hozzá a portugál EP-képviselő.
Az eseményen online-kapcsolat segítségével felszólalt Enrique Alcantara, az Apartur (Association of Barcelona Tourists Apartments) elnöke is. A szakember szerint fontos észben tartani a tömegturizmus pozitív hozadékait is. Elmondta, hogy Barcelona a turisták számának limitálása után döbbent rá, hogy a turizmus „nem is rossz dolog” és inkább a tömegturizmus pozitív hatásait kellene jobban kommunikálniuk. Úgy vélte, betartható szabályokra kell törekedni, ám azokat be is kell tartatni. „Fontos a fenntartható turizmus: muszáj a magánszféra szereplőinek is kivenniük ebből a részüket. Jelenleg Barcelona azon fáradozik, hogy az idegenforgalmi szektorban érdekelt magánlakások zöldenergiával működjenek” – mondta hozzászólásában.
Christian de Barrin, a HOTREC képviseletében arról beszélt a konferencián, hogy a tömegturizmus nagyon is releváns és időszerű téma. Hangsúlyozta, hogy a turizmus nem ellenség, csak – mint fogalmazott – jól kell tudni menedzselni. A tömegturizmus szerinte nem összeurópai, hanem regionális, városi, maximum nemzeti szinten jelent igazán kihívást. „Először adatok gyűjtésével és azok elemzésével kell képet kapnunk a probléma valós paramétereiről és ezáltal a lehetséges megoldásokról is. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre kielégítő mennyiségű statisztika, ami a tömegturizmust és annak hatásait illeti. Az érintett területen lakóknak muszáj lehetőséget biztosítani, hogy beleszólhassanak a megoldások keresésének folyamatába. A turizmus nem szabadna, hogy negatív reakciókat váltson ki bárkiből is – itt a párbeszéd a kulcs” – fogalmazott a HOTREC képviselője. De Barrin elmondta: rengeteg kisebb város van, ahova bátran több turistát irányíthatnának, ezáltal is némi terhet levéve a túlterhelt úti célokról. „A turizmus folyamatosan növekszik, nekünk abban van felelősségünk, hogy jól menedzseljük a növekedést” – tette hozzá.
Lyublena Dimova, az ETC (European Travel Commission) munkatársa a szervezet elemzését ismertetve arról beszélt, hogy a turizmus továbbra is csak növekedni fog: fejlődő országokban gyorsabban, mint a fejlett gazdaságokban. Szerinte a „mennyiség a minőség felett” hozzáállás már nem működőképes. Elmondta, hogy az ETC és a hozzá hasonló szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a turisztikai trendek elemzésében. „Azonban kénytelenek vagyunk hiányos statisztikával dolgozni, mert a megosztáson alapuló gazdaság szereplői nem szerepelnek az adatokban. A megosztáson alapuló gazdaság jelenleg nagyobb fordulatszámon pörög, mint a hagyományos vendéglátóipar. A légi forgalom és a légiközlekedés részesedése folyamatosan bővül a többi közlekedési módhoz képest. A magán- és a közszféra jobban kellene, hogy kommunikáljon egymással. A tömegturizmus által érintett területek lakói körében kellene felméréseket és attitűd-vizsgálatokat végezni, hogy összemérhető adatokat kapjunk a turizmushoz való hozzáállásukról” – fogalmazott az ETC képviselője.
„Páneurópai párbeszédre van szükség, hogy biztosítsuk az úti célok szocio-kulturális fenntarthatóságát” – ezt már Cristina Nunez mondta a NECSTour képviseletében. Idézte az UNWTO korábbi főtitkárát, Taleb Rifai-t, aki azt mondta: „Ha a kultúra a könyv, akkor a turizmus a kiadó”. Nunez megerősítette, hogy a turizmus pozitív hozadékait jobban kell kommunikálni, szerinte a tömegturizmus megoldásai az innovációban rejlenek. Elmondta, hogy a velencei-régió hatvanötmillió turistát fogadott 2016-ban, a tengerpart és a hegyvidék között nagyjából egyenlően megosztva – ebből is látszik a diverzifikáció előnye. A konferencián elhangzott egyéb hozzászólásokban összefoglalóan többek között az hangzott el, hogy a tömegturizmus által jelentett legfontosabb kihívások között a torlódások, szennyezés (levegő, víz), szemetelés, zajszennyezés, városamortizáció szerepelnek. A lehetséges megoldások között felvetődött a látogatók és a látogatott helyszínek közötti párbeszéd megerősítése (döntéshozói szinten is), a magán- és a közszféra hatékonyabb együttműködése a megoldások kidolgozására (kik, mikor, mennyien és milyen desztinációkat látogathatnak), a kulturális örökségekre való hatékonyabb összpontosítás, ezzel is visszanyerve az úti célok hitelességét. Szintén elhangzott a technológia fejlődésének jobb kihasználása, a főszezonon kívüli turizmus támogatása, valamint a kevésbé népszerű úti célok támogatása. Egyetértés volt abban, hogy a helyi lakosok panaszaira több figyelmet kell fordítani, ezáltal ők is megértőbbek lesznek a tömegturizmussal és annak hatásaival kapcsolatosan.
Az Ujhelyi István által kezdeményezett szakmai konferencia eredményeként a magyar EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordul az ügyben az Európai Bizottsághoz és megvizsgálják további parlamenti eszközök igénybevételét is a tömegturizmus szektorális hatásaival kapcsolatban.
