Kolléganőnk néhány napig az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban kíséri figyelemmel az Európai Unió képviselőinek munkáját, amelynek keretében lehetősége adódott Szanyi Tiborral, szocialista EP-képviselővel egy interjú erejéig a jelenlegi munkásságáról beszélgetni.
Az Európai Parlament lassan majdnem egy éve a Brit kiválás lázában ég, amely egy nagyon ellentmondásos folyamatnak bizonyul, mert bár Európai oldalról tudomásul vettük, hogy a briteknek van egy kiválási szándékuk, de mégis azt tapasztaljuk, hogy a Brit oldalon nem tudják, hogy hogyan lépjenek ki és, ha kilépnek, akkor utána majd milyen legyen az Európai Unió és Nagy Britannia kapcsolata. Mondhatnám, hogy rettenetesen felkészületlen a Brit kormány delegációja, hiszen én úgy gondolom, hogy 40 év után sem értették meg, hogy mi az Európai Unió lényege, mert állandóan el akarnak térni a szabályoktól, mindig valami mást szeretnének. Tehát úgy akarnak kilépni, hogy közben mégis bent maradnának. Ezért én erősen azt gyanítom, hogy ez nem fog tudni megtörténni a tervezett határidőre, vagyis 2019. március végére.
Jelenleg hat balkáni ország szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, 2025-re prognosztizálják Szerbia, illetve Bosznia csatlakozását is. Azt látom, hogy az egyik oldalról befelé törekvés van, a másik oldalról pedig kifelé törekvés van, a Brexit szerintem egy megoldhatatlan feladat.
Már több éve dolgozom egy új politikai dimenzión, amely azt jelenti, hogy meg kell adni a kis településeknek is azokat a bizonyos szolgáltatásokat, amely által jobban tudnának élni az ott lakók, illetve talán vonzóvá is válhat a falusi életmód, különösen a fiatalok számára. A mezőgazdaságnak, illetve a vidéknek való támogatásokat én a jövőre nézve befektetésnek fogom fel.
Én úgy gondolom, hogy a környezetvédelem tekintetében a legnagyobb szennyező a mezőgazdaság. Az emberek egyre több húst esznek, hiszen akik eddig egy marék rizsen éltek és nem ettek húst, azoknak már nőtt az életszínvonaluk, így már a kínaiak is úgy élnek, mint egy átlagos nép. Bővebben ez azt jelenti, hogy milliárdnyi ember vesz húst, amelynek hatására megnő a kérődzők, a szarvasmarhák, a juhok tartása és ezek a kérődzők biológiai oknál fogva jóval nagyobb metánkibocsátással vannak, mint az autók. Sokan idegenkednek a műhústól, amely valójában hús, csak nem állati eredetű, hanem mesterséges módon, sejttenyésztéssel előállított termék. Meglepő, de a világon már 7%-nál tart a mesterséges hús fogyasztása, amely egy hatalmas arány.
2019 májusában lesznek az Európai Parlamenti választások, mindenképpen bepályázok egy következő ciklusba is, mert az a munka, amelyet most elkezdtem 2 éve, az 2021-ben tudja az első érdemi megmutatkozását produkálni. Nyilván senki sem pótolhatatlan, de amit elkezdtem, azt szeretném is befejezni, vagy legalább olyan szintre vinni, hogy az már működőképes legyen.
Az Európai Parlament képviselői ma szavaztak az EP képviselői helyek 2019-es európai választások utáni eloszlásáról, amelyen Szanyi Tibor is felszólalt és a következőket hangsúlyozta ki:
„Már hosszú évek óta vita tárgyát képezi egy összeurópai lista létrehozása, amely most a Brexit, valamint számos tagállam összefogása mentén valóban megvalósulhatott volna.Meggyőződésem, hogy egy páneurópai lista felállítása erősítené az EP-választás európai jellegét, miközben egyértelmű üzenetet küldene a nacionalista, euroszkeptikus erőknek:Európa erős és ellenáll a populizmusnak.
Nacionalista hangok szerint az összeurópai listáról megválasztott képviselőknek nem lenne kapcsolata a választókkal. Ezzel nem értek egyet! Főleg akkor nem, ha garantáltan számos fiatal juthatna be ily módon az európai törvényhozásba. Egy erős fiatal kvóta felállításával képviselőket kapna egy olyan réteg, amelyről mindenki beszél, mindenki meg akar menteni – ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a törvényhozás szintjén alulreprezentált. Emellett a fiatalok a legtöbb tagországban hasonló nehézségekkel néznek szembe. Tisztában vannak vele, hogy milyen speciális kihívásokkal találkozik egy gyermek és egy fiatal felnőtt a században – olyan tudás ez amely egyrészt határokon keresztül összeköt és amely képessé tesz az 21. innovatívabb gondolkodásra.”
