Kolléganőnk az elmúlt három napban részt vehetett a parlament strasbourgi plenáris ülésén, melynek során alkalma nyílt elbeszélgetni Jávor Benedekkel, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Ipari, Energiaügyi és Költségvetési Ellenőrző Bizottság képviselőjével a jelen pillanatban a parlamentet foglalkoztató elemi kérdésekről.
Jelenleg milyen kérdéskör áll a parlament középpontjában?
Még mindig központi téma az energiaszabályozás újraalkotása, melynek a végleges szövegének elfogadásáról folynak a tárgyalások a parlament és a tanács között.
A kulcskérdés az, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben Európa képes lesz-e a párizsi egyezményben foglaltak alapján teljesíteni az elkövetkezendő másfél évtizedben, illetve az európai integráció hogyan fog tovább haladni.
Az energia területén a Juncker bizottság már a létrejöttekor egy nagyon ambiciózus tervet tűzött ki maga elé, mégpedig az energia unió létrehozatalát, melynek célja az új energiaszabályozás és az ehhez kapcsolódó új jogalkotási javaslatok jelenleginél szorosabb kooperációjának megalapozása, illetve az európai integráció megvalósítása.
Paks II-ről mi a véleménye?
Nagyon komoly nehézségekkel néz szembe ez a nagyszabású projekt, ugyanis gyakorlatilag ütközik azzal az uniós célkitűzéssel, miszerint Magyarország kivívja függetlenségét a külső energiaszállítóktól, elsősorban Oroszországtól, mivel a piaci viszonyokat erősen megkérdőjelező beruházásról van szó, amely soha nem fog megtérülni és folyamatos állami támogatást igényel. A közelmúltban publikált véleménykutatások alapján kiderült, hogy a magyar polgárok többsége elutasítja az erőmű bővítését, a megkérdezettek csupán 19%-a foglalt állást a kiterjesztés mellett. Az ausztrál kormány szerint torzítani fogja a regionális energiapiacot és az Európai Jog folyóirat helyes értelmezése alapján nem lehet jóváhagyni azt.
A Brexit is napirenden van.
Az euroszkeptikus populista erők, amelyeknek a nyomására Nagy-Britannia erre a drasztikus döntésre kényszerült, teljesen alternatív valóságot állítanak az állampolgárok elé. Az Egyesült Királyság számára egyre jobban körvonalazódik, hogy milyen súlyos társadalmi, gazdasági és politikai változásokat hozhat ez az elhatározása.
Részben a Brexit kapcsán sok mindent lehet és kell is átgondolni, beleértve a nukleáris szerződéseket, valamint most indul a 2020 utáni költségvetési időszak tervezése is, ennek során megint új szempontok, intézményes megoldások születhetnek a fennálló problémák kezelésére. A jelenlegi helyzetben minden tagállamnak nagyon megfontoltan kell pozícionálni magát, hogy el tudják érni a saját szempontjukból kiemelkedően fontos, stratégiai jelentőségű célokat.
Melyek voltak a közelmúlt legnagyobb eredményei, mik a közeljövő célkitűzései?
Több területen értünk el komoly eredményeket, többek közt a független újságírást, a minőségi újságírást és a szabad média megvédését sikerült fejleszteni. Évek óta tartó küzdelem után idén tavasszal el tud indulni egy program, amely a tényfeltáró újságírás támogatására tesz elérhetővé Európai Uniós forrásokat, amelyek pályázhatók lesznek. Fontos cél, hogy a szabad média, a minőségi független és tényfeltáró újságírás támogatása megjelenjen az uniós költségvetésben. Kiemelten lényeges, hogy ezek a hozzájárulások a gazdasági felzárkózás, a társadalmi kohézió javítását szolgálják, eljussanak az emberekhez és olyan beruházásokhoz, amelyek a mindennapi életüket segítik, élethelyzetükön javítanak.
