Brexit – Skót bíróság: nincs értelme megkérdezni az EU-bíróságot, hogy leálítható-e a Brexit-folyamat

A polgári ügyekben eljáró legfőbb skót bírói fórum elutasította kedden azt a képviselői indítványt, amelynek kezdeményezői az Európai Unió bíróságától akartak állásfoglalást kérni arról, hogy Nagy-Britannia egyoldalúan leállíthatja-e a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. A végzést kihirdető bíró szerint a kezdeményezés felesleges, mivel hivatalosan nincs napirenden a Brexit-folyamat leállítása.

Theresa May brit miniszterelnök tavaly március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkének aktiválását, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikk szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, annak hiányában a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Hét skót parlamenti, illetve európai parlamenti képviselő azonban tavaly keresetet nyújtott be az edinburghi felsőbírósághoz, kérve annak kimondását, hogy a skót kormány kérjen állásfoglalást az Európai Unió bíróságától arról, hogy a Brexit-folyamat a többi 27 tagállam hozzájárulása nélkül leállítható-e.

Az eljáró bíró keddi végzésében elvetette a kezdeményezést. Indoklása szerint mivel sem a brit parlament, sem a brit kormány nem jelez semmiféle szándékot az 50. cikk aktiválásáról Brüsszelnek küldött értesítés visszavonására, és mivel a brit kormány Brexit-politikája nem áll konfliktusban a parlament törvényalkotási akaratával – sőt a parlament hatalmazta fel a kormányt az értesítés elküldésére -, nincs olyan ügy, amelyben az Európai Unió bíróságának ítélkeznie kellene.

A brit EU-tagságról másfél éve tartott népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 63 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta többször is kifejtette, hogy Skócia „nem hagyhatja magát akarata ellenére kirángatni” az EU-ból.

Lord John Kerr, a brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja, volt brit EU-nagykövet, aki a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének alapelveit annak idején kidolgozta, az elmúlt hónapokban többször is hangoztatta azt a jogi szakvéleményét, hogy Nagy-Britannia a Brexit-folyamat bármely szakaszában meggondolhatja magát.
Lord Kerr szerint ugyanis nem vált kötelezővé a brit kilépés az EU-ból csak azért, mert Theresa May tavaly márciusban elküldte az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Brüsszelnek, és Nagy-Britannia a kilépés pillanatáig szabadon dönthet arról, hogy folytatja-e a kilépési folyamatot.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke a minap maga is utalást tett arra, hogy a Brexit-folyamat még visszafordítható. Tusk az Európai Parlament múlt havi plenáris ülésén felszólalva, a brit kormánynak üzenve úgy fogalmazott, hogy „mi itt a kontinensen nem gondoltuk meg magunkat, a szívünk továbbra is nyitva áll önök előtt”.

MTI 2018. február 6., kedd