Egy nagyon szép, XVII. századi barokk templomi zenéket tartalmazó albummal teszi még hangulatosabbá az adventi várakozást az Erato/Warner lemezkiadó.
Szó szerin album ez az igényes kiállítású megjelenés – hiszen egy keményfedeles, lapozható kis könyvbe csomagolva került az üzletekbe korunk egyik legkiválóbb kontratenorjának: Philippe Jaroussky-nak Celine Scheen-nel és a Christina Pluhar vezette L’Arpeggiata korhű zenekarral felvett barokk kantáta-gyűjteménye.
„Mennyei zene” – hirdeti németül a lemez címe, és maga a témaválasztás is érdekes és nem mindennapi – hiszen a zenekiadásban kevésbé reprezentált XVII. századi közép-német barokk zenei hagyományt állítja a középpontba. Általa így egy nagyon célirányos és jól megvalósított produkció keretében kap képet a hallgató arról a zenei közegről, mely Johann Sebastian Bachot megelőzte és tanulmányai, fiatalkora alatt körülvette.
Korunk szelektál, viszonyít, és rostál – ezért sok fontos részlet, vagy kulcsmomentum a
háttérbe szorul. Ezért ritka élmény művészileg kiemelkedő korhű előadásban meghallgatni azt a hagyatékot, mely a nagy Bach számára egykoron a példa volt.
Csupa olyan zeneszerző van ugyanis reprezentálva ezen a kantáta-válogatáson, akik
Türingiában illetve Szászországban születtek, vagy ott alkottak – illetve akik örökségére az ifjú Johann Sebastian hivatkozási alapként tekintett. Nincs ez így kimondva sem a rengeteg képpel illusztrált, alapos tanulmányokat és szövegeket tartalmazó szép kiállítású
könyvecskében – hiszen e szerzők a maguk okán érdekesek és színvonalasak; de a J. S. Bach életével behatóbban foglalkozók egyből felismerhetik a kapcsolódási szálakat.
Johann Christoph Bach magának Johann Sebastiannak is igazodási pont volt a családon belül, mint a leghíresebb a famíliából. Johann Theile zenetudós volt, a német opera megteremtője, Franz Tunder a példaként tanulmányozott észak-német orgonajáték kimagasló képviselője, Heinrich Schütz pedig maga a legnagyobb német zeneszerző az ifjú Johann Sebastian korának számára. Mint ahogyan Philipp Heinrich Erlebach, Johann Rudolf Ahle, és Christian Ritter énekes darabjai is ismertek voltak előtte. Crato Butner kantátája és a Türingiában is alkotó Antonio Bertali szonátája pedig csak tovább árnyalja a korról utólag alkotott képünket.
Így aztán a lemezt lezáró Johann Sebastian Bach mű: a Komm, süsser Tod sem lóg ki a
sorból, hiszen szerzője anyanyelvi szinten ismerte az előtte egy-két generációval alkotó
türingiai és szász mesterek kantátáinak kompozíciós stílusát. Így lett egy egységes,
ünnepélyes kantátalemez ez a szép kiadvány, mely többségében a közép-német evangélikus egyházzenei hagyomány XVII. századi kéziratait szólaltatja meg.
Merőben más stíluskorszak ez, mint a következő évszázad túlcsorduló, pompázatos nagy-
barokkja – ezek a zenék kíséretükben consort-szerűek, lecsendesedettebbek, befelé
fordulóbbak. A Szentírás zsoltárait és dicséreteit az evangélikus közösségi templomi
szolgálatra megzenésítő szerzők egymás után felcsendülő kantátái ezért valóban illenek az adventi bűnbánat, a várakozás, az elmélyülés ünnepélyes légköréhez.
Az új lemez főszereplője nyilvánvalón a francia kontratenor sztár: Philippe Jaroussky – de
mellette ugyanolyan hangsúllyal épül ez a produkció a belga szopránra: Celine Scheen-re,
akinek profizmusa és gyönyörűen formált, érzékeny éneklése szerencsésen találkozik
Jaroussky-éval. Kettejük formálásai a szólókantátákban és a duettekben érzelmekbengazdagon vezetnek végig ezeken az intimen vallásos hangulatú felfedezéseken. Hozzájuk néha Jesus Rodil tenor és Dingle Yandell basszus csatlakozik még.
A produkciót Christina Pluhar remekül fogja össze – aki teorbán kísérve, koncertmesterként vezényli a L’Arpeggiata zenekart A 2000 óta működő korhű együttes kimondottan a XVII. századi zenék előadása céljából jött létre, azóta is erre fókuszál, és hangszeres felállása is ezt tükrözi. A kor elismert szakértőiként, elsőrangú művészeiként nagyon meggyőzően, érzékenyen, ötletesen és színesen zenélnek – akár kíséretet adnak a kantátáknak, akár pedig egy szonátát vagy egy chaconne-t mutatnak be.
Komlós József JR
