Chopin érett alkotói korszakában keletkezett remekművei:összes balladája és impromptu-je szólal mega Liszt-díjas és Junior Prima Díjas zongoraművész: Farkas Gábor Hungarotonnál megjelenő második szólóalbumán.
Farkas Gábor generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, a romantikus repertoár széles körben elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, és a világ nagy presztízsű zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja. A zongoraművész a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát és doktori fokozatot, mentora Kocsis Zoltán volt; a Zeneakadémia elvégzése utánpedog William Grant Naboré növendéke lett a Comói Nemzetközi Zongora Akadémián, Olaszországban.
Igazán széles körben először Liszt albuma kapcsán figyelhettünk fel az ifjú zongoraművészre – mellyel díjat is nyert -, és közben koncertjeivel is egyre erősítette presztízsét. Farkas Gábornapjainkra immár számos szólólemezén mutatta megkivételes tehetségét – melyet Liszt- és Junior Prima Díjjal ismertek el. 2017 óta Steinway Artist, 2019-ben pedig elnyerte az Aoyama Music Awardot az év legjobb hangversenyéért. Farkas Gábor jelenleg családjával Tokióban él, ahol a Tokyo College of Music professzora.
A Hungarotonnál két esztendeje jelent meg Schumann albuma – mely csak tovább erősítette azt a képet, hogy Farkas Gábor valóban a romantikus zongorairodalom egyik kimagasló tolmácsolója. Legújabb, a napokban a boltokba került Chopin albuma pedig tovább színezi ezt: ahogyan a zenei szövetet megformálja, felépíti – az valóban egyedi szép szépségeket hordoz.
A zongora-ballada Chopin leleménye, egyben a romantikus zongorairodalom egyik legegyedibb, legpoétikusabb műfaja, a romantikus esztétikum legtisztább megtestesülése, mely később számos zeneszerző kortársnak: Lisztnek és Brahms-nak is mintául szolgált. A zeneszerző pályájának csúcsán, 1835–1842 között keletkezett négy ballada teljesen egyedi: négy önálló, terjedelmes egytételes darabról van szó, melyek nem alkotnak ciklikus sorozatot.
Hangversenyein és szűkebb körben Chopin briliáns improvizáló volt – ugyanúgy, ahogy zenei példaképei, Bach, Mozart, vagy Beethoven, Schubert és Liszt –, karrierje elején nagy sikereket aratott variációival. Párizsba költözése után azonban egyre inkább csak barátai és tanítványai körében vagy komponálás előtt-közben improvizált, mindig lélegzetelállító hatást keltve.
„Kompozíciói csupán az improvizációk sápadt árnyékai voltak”, írta később a leghitelesebb szem- és fültanú, Georges Sand. Chopin szabad improvizációi (rögtönzések: „inpromptu”) látszólag műfaj nélküli „zongoradarabokként” álltak össze, mint önálló, a noktürnöknél hosszabb, de a balladáknál, scherzóknál rövidebb előadási darabok.
- Chopin hálás zongoráznivaló, mert sokan szeretik – gondolhatja valaki. De a Chopint zongorázók sem mind értik igazán. Lehet nagyvonalúan, könnyeden, csillogóan kipergetni futamait, ám nem ez Chopin lényege. Beszélni kell azt a nyelvet, amelyen ő megszólal. Márpedig ha valaki megmarad a külsőségeknél, leomlik róla a jelmez a közönség előtt. Törékenyebb ez a líra, mint sok más romantikus zeneszerzőé. De Farkas Gábor érezteti benne a párizsi szalon kellemét csakúgy, mint a szláv „anyanyelvből” beszüremkedő ízeket, vagyis nem „Chopinről mesél”, hanem „Chopin meséit mondja”.– nyilatkozta a lemezről Hollós Máté, a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója.
Farkas Gábor most publikált albumát megelőzően a Robert Schumann három remekművét – Carnaval (Op. 9), Arabeske (Op. 18), Szimfonikus etűdök – tartalmazó albummal jelentkezett a Hungarotonnál. A lemez kiváló szakmai megítélése és kereskedelmi sikere után egyik fél részéről sem volt kétséges a folytatás.
- Nagy öröm és megtiszteltetés a Hungarotonnal egy újabb produkcióban együttműködni. Az előző album Schumann remekműveit tartalmazta, a jelenlegi pedig kortársáét: Chopinét. Schumann-nal egyetértve Chopin zenéje számomra is olyan, mint a „virágok közé rejtett ágyú”, a teljes romanticizmus megtestesítője. Chopin képes akár egy ütemen belül is a naiv mondanivalót drámaira váltani, lélegzetvételnyi idő alatt felkorbácsolni az érzelmeket a fellegekbe repítve vagy éppen lenyugtatni, belesimítani a végtelenségbe. – mondta el legújabb albuma kapcsán Farkas Gábor.
(KJJR)
