Kincs, ami nincs: globális vagy helyi probléma a vízhiány?

Június 17. az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem világnapja

Budapest, 2019.június.17. – 24 éve annak, hogy az ENSZ kezdeményezésére a mai napot az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem világnapjának jelölték. A téma fontosságát és aktualitását jelzi, hogy az idei év legnagyobb diplomáciai eseménye, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 egyik kiemelt területe a vízhiány problémája és az arra adandó megoldások beazonosítása.

Az ENSZ kezdeményezésére 24 éve június 17. az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem világnapja. A téma mára olyannyira aktuálissá vált, hogy a legutóbbi hírek szerint például az India középső részén tomboló hőség és vízhiány miatt falvak százait evakuálják, és az aszály legalább nyolcmillió földművest érint.Eközben a sivatagok terjeszkedése több mint 1 milliárd ember biztonságos ellátását, ezen belül is Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti, és a becslések szerint 2050-re akár 700 millió ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja lakóhelyét a megfelelő termőterületek hiánya miatt. A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 Nemzetközi Program- és Szövegező-bizottság elnöke, Prof. Szöllősi-Nagy András szerint még mindig kevesen vannak tisztában azzal, hogy a 21. században a víz kérdése nemzetközi szinten a legfőbb feladatok közé emelkedett. A probléma pedig mára korántsem csak távoli földrészeket érint, hanem Magyarországot is.

Aszály Magyarországon

Az eddigi legnagyobb magyarországi aszály több mint 150 éve 1863-ban volt, amikor az Alföld legnagyobb része terméketlenné vált, és nemcsak a haszonállatok pusztultak el, de az emberek között is éhínség tört ki. Szerencsére ma ez szinte elképzelhetetlen, azonban azt is látni kell, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos évek: míg régebben átlagosan hétévente, addig ma már háromévente lehet súlyos aszályra számítani. Ebben szerepet játszik, hogy az elmúlt több mint 100 évben a nyarak melegedtek leginkább, átlagosan 1,6 °C-kal, miközben az egyre többször csapadékbombák formájában hirtelen lezúduló eső villámár vizet okoz, ahelyett, hogy a talajban hasznosulhatna.

Hányféle aszály létezik?

Amit a laikus, hétköznapi emberek egyszerűen csak aszálynak mondanak, azt a szakemberek akár hat különböző típusba is sorolhatják:

1. Meteorológiai aszály: Ez az, amit mindenki jól ismer, amikor egyszerűen kevés csapadék esik. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig. Aszályról akkor beszélünk, ha a csapadék évi mennyiségekét éven keresztül a normál érték maximumának 60 százaléka alatt marad.
2. Mezőgazdasági aszály: Ilyenkor a kevés vagy egyenetlen eloszlású csapadék miatt a növények nem tudnak kellő vizet felvenni, jelentős kárt okozva ezzel a mezőgazdaságban. A nem megfelelő csapadékmennyiség miatt ma már globálisana földterületek több mint 75 százalékát érinti talajromlás, ami az uniós Közös Kutatóközpont becslése szerint2050-re akár 90 százalékra is nőhet.
3. Légköri aszályról akkor beszélünk, amikor a levegő magas, 30 ºC feletti hőmérséklete és alacsony nedvességtartalma miatt a párolgás annyira fokozódik, hogy a növényzet nem képes a párologtatást megfelelő mértékben fokozni, annak ellenére sem, hogy elegendő víz van a talajban.
4. A fiziológiai aszályfőként kora tavasszal jellemző, amikor a talaj alacsony hőmérséklete miatt a növények gyökérzete nem képes kellő mennyiségű vizet felvenni.
5. Hidrológiai aszályesetén a folyók, források, tavak, víztározók, talaj- és karsztvizek vízszintje, illetve vízhozama jelentős mértékben csökken.
6. Gazdasági aszályról pedig akkor beszélünk, amikor a vízhiány akkora kárt okoz, ami már az adott térség gazdaságát, megélhetését veszélyezteti.

Budapesti Víz Világtalálkozó – Budapest Water Summit

Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve Magyarország kormánya 2013. október 8. és 11. között megrendezte az első Budapesti Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2013, BWS 2013). A BWS 2013 záródokumentuma, a „Budapesti Nyilatkozat” kimondta, hogy 2015.után a víznek önálló témaként és célkitűzésként kell szerepelnie a fejlesztéspolitikával kapcsolatos tervezésben. Az esemény jelentős szerepet játszott abban, hogy az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési keretrendszerben (Agenda 2030) a víz és szanitáció kérdésköre önálló célkitűzésként jelenik meg (6. számú cél – Víz és szanitáció), így iránytűvé vált a fenntartható fejlődésben és a nemzetközi klímapolitikában.

A második Budapesti Víz Világtalálkozóra 2016 novemberében került sor, több mint 2200 fő részvételével. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy kidolgozza, milyen fordulatra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához,sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a kulcsszerepet játszó civilekkel, azaz konkrét, gyakorlati lépésekkel mozdítsa elő a XXI. század legjelentősebb kihívásának megoldását.Kitűzött célját teljesítve, a konferencia kijelölte az elkövetkezendő 15 év vízpolitikai teendőit, az esemény végén elfogadott javaslatcsomag pedig hozzájárult a vízgazdálkodás által támogatott fenntartható fejlődési fordulat és a klímavédelem egységbe foglalásához, valamint a vízügyi fejlesztések finanszírozása megújításának tervéhez. A BWS 2016 ajánlásaira támaszkodott az ENSZ főtitkára és a Világbank Csoport elnöke által összehívott Vízügyi Elnöki Testület is, amelynek Áder János köztársasági elnök is tagja volt.Az eseményen jelen voltak a végrehajtás szempontjából kiemelten fontos finanszírozási szektor szereplői, akik elkötelezték magukat, hogy a következő 5 évben a vizes beruházásokra fordított összeget megduplázzák.

Mindkét esemény hangsúlyos része volt a vízipari szakkiállítás, amelyen –kiemelten a hazai – vízipar területén működő vállalatok, szervezetek voltak jelen.A két világszintű rendezvény így teret adott a magyar vízipar a nemzetközi szintű bemutatkozására is, amely ennek köszönhetően jelentős, több százmillió dolláros megrendelésekre tett szert.

Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 – Budapest Water Summit 2019, BWS 2019

A 2013-as és 2016-os rendezvények sikerére építve Magyarország Kormánya idén ismét megrendezi az év legfontosabb hazai diplomáciai eseményét, a Budapesti Víz Világtalálkozót, amelynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése, illetve ahol ez már nem lehetséges, a hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítése lesz. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével október 15-17. között megvalósuló találkozó célja, hogy a vízválság megelőzését és a következményekhez való sikeres alkalmazkodást a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz következtében előálló helyzetek mindegyikére alkalmazza, és ezzel hozzájáruljon a globális vízpolitikai folyamatok alakításához. Az előző évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap a konferencia részeként megrendezett vízipari szakkiállítás (BWS 2019 EXPO).