Budapest, 2019. október 17., csütörtök (Forrás: MTI)
A víz kérdése összeköt, mert a Föld vízkészleteit együtt használjuk, ezért együtt vagyunk felelősek azok mennyiségének és minőségének megőrzéséért – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapesti Víz Világtalálkozó utolsó napján, csütörtökön
Budapesten. A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, számos miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak. Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.
A csütörtöki nap nyitóülése Ferenc pápa üzenetének felolvasásával kezdődött. A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy "világunk óriási társadalmi adósságot halmozott fel a legszegényebbek felé, akik
nem jutnak megfelelő ivóvízhez, és így az emberi méltósághoz való elidegeníthetetlen jogukat tagadják meg tőlük".
Sokszor nem a kormányzati politikák, hanem azok végrehajtásának hiányosságai miatt szembesülünk vízügyi problémákkal – mondta Claudia Pahl-Wostl, az Osnabrücki Egyetem környezeti rendszerekkel foglalkozó kutatóintézetének igazgatója, majd hozzátette: állandó irányítási válsággal nézünk szembe. Ennek legfőbb okát a szakértő abban látja, hogy koordinációs szakadék húzódik a vízüggyel foglalkozó politikusok, hatóságok és a fogyasztók között, illetve kapacitás hiányában sokszor nem sikerül rugalmasan lekövetni a változásokat. Fontos, hogy a kormányok nemzetközi együttműködések keretében szabályozzák a határokon átnyúló vízforrásokhoz való hozzáférést a konfliktusok megelőzése érdekében – hívta fel a figyelmet Kire Ilioszki, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ügyvezető titkári hivatalának igazgatója. Dzsamal al- Adli iraki vízügyi miniszter arra hozott példát, hogy milyen problémákat okozhat a határvizek szabályozatlansága.
Danilo Türk volt szlovén államfő felszólalásában elmondta: Rengeteg határon átívelő vízkészlet, nagyjából 300 határon átnyúló vízgyűjtő medence van szerte a világon, mintegy 148 országot érintve,
viszont ehhez képest csak kevesebb mint 100 esetben létezik közös vízgazdálkodási testület. Minden politikai döntésnél figyelembe kell venni a vízbiztonság kérdéskörét, a környezetvédelem szempontjait – mondta Szöllősi-Nagy András, a Budapesti Víz Világtalálkozó Nemzetközi Program- és Szövegező-bizottságának elnöke a világtalálkozó záróeseményén csütörtökön, Budapesten. Szöllősi-Nagy András kiemelte: a globális vízprobléma kezelésében fel kell használni a tudományos világ vízkezeléssel, vízhasznosítással kapcsolatos legfrissebb eredményeit, az ENSZ kiterjedt intézményhálózatát, a legkorszerűbb technológiákat, sőt, a mesterséges intelligencia lehetőségeit. Az elnök rámutatott: a víz nem csupán az élet forrása, a víz kérdésköre szinte mindennel összefügg. A vízgazdálkodás problémakörének feltárása, a vízgazdálkodás javítása jó lehetőséget teremt a szegénység leküzdésére, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a migráció mérséklésére. Hangsúlyozta, hogy napjainkra a vízkérdés minden tekintetben határokon átnyúló problémává vált, amelynek kezelésében, a megoldások kidolgozásában a lehető legszélesebb körű politikai és gazdasági együttműködésre van szükség. A globális vízprobléma összefügg a klímaváltozással, a
gazdasági fejlődéssel, a szegénység leküzdésével és a migráció enyhítésével. Kiemelte: a vízügyek, a "sok víz, kevés víz, szennyezett víz drámájának" megoldására, a vízberuházások kezelésére új finanszírozási megoldásokat kell kidolgozni a politikusok és a gazdasági vezetők széleskörű együttműködésével.
Szöllősi-Nagy András beszéde végén átnyújtotta a Víz Világtalálkozón megfogalmazott Budapest Felhívás szövegét Abdoulaye Sene-nek, a következő, 2021-ben Szenegálban tervezett Víz Világfórum szervező bizottsága főtitkárának.
A Budapesti Víz Világtalálkozón megfogalmazott felhívásban kiemelik: fel kell ismerni a víz jelentőségét, meg kell teremteni a vízbiztos jövőt, ösztönözni kell a különböző szektorok együttműködését, továbbá építeni kell az innovatív technológiák által nyújtott lehetőségekre. A dokumentum feladatként határozta meg az együttműködés fejlesztését, az intézmények szerepének erősítését, a tapasztalatcsere segítését, az oktatás és képzés megerősítését, a megfelelő finanszírozás biztosítását, valamint a környezetvédelmi szempontok megerősítését a fejlesztéspolitikában. A víz nemcsak az élet forrása, hanem lehetőség és felelősség fogalmaztak a nyilatkozatban. Azt írták, jó vízgazdálkodás nélkül hiábavaló minden erőfeszítés a szegénység csökkentésére, az egészségügy, az oktatás javítására, a gazdasági fejlődés és a jólét biztosítására, továbbá a környezet megóvására.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozást lezáró felszólalásában kiemelte: "a víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen fogunk elveszíteni".
Arról is beszélt, hogy Magyarország a víz kérdésében azt az elvet vallja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol rászorulnak, hogy ezekből az országokból ne vándoroljanak el az emberek, hanem a
hazájukban emberhez méltó életet élhessenek. Hangsúlyozta: "nekünk, ma élőknek és a jövő nemzedékeiért felelősséget vállalóknak nincs újabb néhány évtizedünk, de talán évünk sem, hogy az előttünk álló kihívásokra megoldást találjunk". Bár az elmúlt napokban ismét fontos lépéseket tettek a megoldásért, a munkát folytatni kell – mondta, hozzáfűzve: ebben mindig számítani lehet Magyarországra.
SDG for Kids verseny
„A fiatalok szeretnének tiszta környezetben élni, ezt a természetes igényt fogalmazták meg a pályázatra beadott rajzokkal, fotókkal, plakátokkal” – mondta Áder János köztársasági elnök az újságíróknak az SDG for Kids verseny díjkiosztó rendezvényén, amelyre a Budapesti Víz Világtalálkozón került sor.
Áder János kiemelte: a fiatalok szeretnék Magyarországot, a magyar erdőket, a magyar vizeket olyannak megőrizni, mint amilyennek azt nagyszüleik láthatták. A felnőtteknek, az idősebb generációknak ezt a kérést, ezt az igényt meg kell hallaniuk, ez a legfontosabb az üzenete az ilyen találkozóknak, pályázatoknak. Erre hívja fel a figyelmet a minden év tavaszán megtartott fenntarthatósági hét is – jelezte az államfő. Áder János a sajtótájékoztató előtt elismerő oklevelet adott
át Kun Eszternek, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium diákjának, aki megnyerte a Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat.
A köztársasági elnök arra hívta fel a pályázatokat beadó diákok figyelmét, hogy a környezetvédelmet, a magyarországi vizek tisztaságának javítását, megőrzését, az ezzel kapcsolatos tudás fejlesztését folytassák a jövőben is.
