Az Alföldi Régió Magazin lapigazgatója, Zimacsek Márta a közelmúltban az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgh-ban járt, hogy betekintést nyerjen az ott zajló munkába, és interjút készítsen a gyönyörű francia városban tevékenykedő hazai képviselőkkel. Elsőként Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke tájékoztatta lapunkat az ott végzett munkájáról.
–A hatalmas megtiszteltetést jelenő Európai Parlament alelnöki pozíciójának betöltése rengeteg munkaterület összehangolt felügyeletét is jelenti. Mik a legfontosabb feladatai ezek közül?
–A parlament alelnökeként egyrészt van egy ülésvezetési munkaköröm, mellette pedig további tematikus feladatok – a Parlament belső működését vagy külkapcsolatait érintő kérdések – tartoznak a hatáskörömbe. Magyarország szempontjából fontos az úgynevezett szomszédsági politika és a velük való kapcsolattartás, s ennek részeként Kijevben az új Parlament ülésén én képviseltem az Európai Parlamentet.
A felügyeletem alá tartozik az Európai Gazdasági és Szociális Tanács, és az Európai Szakszervezetek, amely szervezeteken keresztül az Európai Parlament szociális párbeszédet folytat a gazdasági szegmensben tevékenykedő szociális partnerekkel.
Kiemelt feladatot jelent továbbá az Európai Unió egységét az „Európai Egyesült Államok” eszméjét hirdető területek – mint például az Európai Történelem Múzeum, vagy az európai filmművészet díja, a „Lux-díj”, ahol három európai filmet díjaz az Európai Parlament minden alkalommal – felügyelete és ennek a díjnak vagyok a fővédnöke.
A Parlament belső feladatai közül pedig az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos terület tartozik a hatáskörömbe. Fontos kérdés, hogy hogyan tudjuk az informatika segítségével nyilvánossá és átláthatóbbá tenni a Parlament működését, hogyan tudjuk jobban bevonni az európai polgárokat, hogyan tudjuk a mesterséges intelligenciát – fordítási és tolmácsolási programokkal – alkalmazni a sokszínű, soknyelvű Európában.
–Mi lesz a ma esti ülés legfontosabb témája?
–A mai ülés legkiemeltebb pontja a klímaváltozást érinti, konkrétan arról döntünk, hogy az Amazonasnál lévő esőerdők pusztulásával kapcsolatban milyen álláspontot képviseljen az Európai Unió. Egyrészt fontos, hogyan tudjuk rávenni a brazil vezetést arra, hogy jobban odafigyeljen a felmerült problémára, másrészt pedig, hogy hogyan tudjuk segíteni őket abban, hogy a brazil őserdők megmaradjanak, hiszen tényleg arról szól a történet, hogy hiába tűnik brazil belügynek, a klímaváltozás mégsem egyetlen ország belügye. A klímaváltozás mindannyiunk közös felelőssége és mindannyian közösen is szenvedjük meg. Ebben kell kitalálni az új eljárásokat, hogy hogyan lehet rávenni az együttműködésre a másik felet. A következő években ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást.
–Több konkrét vállalással érkezett az Európai Parlamentbe, melyek közül kiemelkedik az európai minimálbér egységes szabályozására vonatkozó elképzelés. Mik a fejlemények ezen a területen?
–Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy már hivatali ideje első száz napja alatt olyan javaslatot tesz, ami biztosíthatja, hogy az EU minden munkavállalója igazságos minimálbért kapjon. Örömteli, hogy az Európai Parlament alelnökeként nem vagyok egyedül ezzel a programmal, és vággyal, hogy tisztességes életet élhessen minden európai polgár. Az európai minimálbér egységes szabályozása lenne az az eszköz, amivel otthon tudnánk tartani azokat az embereket, akik elmennek külföldre dolgozni. Minden országban az ország átlagbérének százalékában határoznánk meg a minimálbért. Nyilvánvalóan ez nem ugyanannyi hazánkban, mint például Luxemburgban, de Magyarországon sem lehetne a minimálbér kevesebb, mint egy másik országban.
Az európai minimálbér után az európai minimál nyugdíj bevezetése lenne a következő lépés, a harmadik terület pedig, hogy mindenképpen kell egy közös európai szabályozás, hogy mi minden jár a gyerekeknek és a nevelőcsaládoknak. Ezt a projektet nevezhetjük akár „európai családi pótléknak” is. Jelenleg körvonalazódik egy olyan tervezet, hogy mi az a minimum, amit minden európai gyereknek meg kellene kapnia egészségügyben, oktatásban, táplálkozásban, lakhatásban (ne lehessen egyetlen egy gyerekes családot sem kitenni az utcára). Reményeink szerint az elkövetkezendő másfél évben ez az ügy is előrejuthat.
–A nő képviselők arányát illetően mekkora a különbség a hazai és az Európai Parlament között?
–Az Európai Parlamentben majdnem 50% a női képviselők aránya, s akadnak olyan posztok, ahová több nő jelentkezett, mint férfi. De igazából itt fel sem merül, hogy valaki nő vagy férfi, mivel annyira természetes, hogy egyformák és egyenlők vagyunk. Az Európai Parlamentben 20 évvel ezelőtt bevezették azt a szabályt, hogy minden pozícióban egyenlő arányban kell nőket és férfiakat jelölni, ez a törekvés mára teljesen realizálódott. Magyarországon ez a tendencia egyelőre még nem alakult ki, az otthoni Parlamentben csupán 13% a női képviselők aránya.
–Mi ad erőt, hogy leküzdje a naponta felmerülő kihívásokat?
–Engem inspirálnak a kihívások, valamint szeretem a munkámat és látom az értelmét annak, amit teszek. Európai Parlamenti képviselőként mindennap azzal kelek fel, hogy tisztában vagyok a feladataimmal, tudom, mit miért teszek, és nagyon hiszek az igazamban, s ez rengeteg energiát ad. Általánosságban fogalmazva szeretek élni, dolgozni vagy gyereket nevelni. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémáim, sőt az élet rendkívül unalmas lenne, ha nem lenne semmi kihívás benne. De talán az számít, hogy hogyan állunk hozzá ezekhez a problémákhoz, mert ezek megoldandó feladatok és ezeket meg kell oldani és egyáltalán nem szégyellek segítséget kérni, ha éppen arra van szükségem.
