A korszakot zenetörténetileg meghatározó hatású kora barokk itáliai komponista: Luigi Rossi vokális műveiből kínál remek merítést Christina Pluhar a L’Arpeggiata korhű együttesével és napjaink komolyzenei sztárénekeseivel felvett három CD-s gyönyörű albumán.
Azok a bizonyos malmok lassan őrölnek – de azért a jó dolgok is előre haladnak általuk: így aztán közel tizenöt esztendő elteltével mégis csak megvalósulhatott Christina Pluhar nagyszabású projektje. Mindannyiunk szerencséjére: tehetjük hozzá – hiszen az Erato/Warner karácsony előtti nagyszabású megjelenése egyszerre gyönyörködtet és kínál zenei felfedezéseket és csemegéket.
A háromlemezes album középpontjában Luigi Rossi kivételes személyisége és zeneszerzői hagyatéka áll. Az 1597 körül született és 1653-ban elhunyt alkotó személye a mai napig egy olyan hivatkozási alap, mely a számos, műveit megjelenítő lemez ellenére még mindig inkább szócikk a tankönyvekben, semmint feldolgozott zeneszerző. Nem lehet eléggé méltatni Christina Pluhar kutató, hárfaművész és karmester kitartását, hogy ezt az albumnyi anyagot felkutatta és hangzó formába hozta Rossi levéltárakban és könyvtárakban fennmaradt operáiból és oratóriumaiból.
Luigi Rossi személyének fontosságát ugyanis nem csak az adja, hogy egy zeneileg változó, új stílust teremtő kor egyik legjelentősebb géniusza volt – de egyben egy születő új univerzális műfaj: az opera egyik első mesterét és megteremtőjét is tiszteljük benne. Túlzás nélkül állítható, hogy a kedvezőtlen vallásideológiai környezet ellenére, 1642-ben Rómában bemutatott Il palazzo incantato, majd 1647-ben Párizsban színre vitt Orfeo operáival egy új műfaj megteremtésében vett részt.
Mint ahogyan az opera- és oratóriumrészleteket rekonstruáló Christina Pluhar – úgy Luigi Rossi is hárfaművész volt – eredeti hangszerére utal az album címében szereplő Orfusz lírája és a Dávid hárfája is. Ahogyan a görög mitológia ismert hősszerelmese, úgy az ószövetségi király is híres hárfásként él tudatunkban – talán ez az Orfeusz témát megzenésítő egyik első opera megszületésében is szerepet játszhatott.
A három CD-s, könyvszerű formátumban megjelent album első lemezén Lugi Rossi két operájának részletei kaptak szerepet Veronique Gens előadásában. A 2005 nyarán felvett anyagon a barokk specialista francia szoprán ereje teljében, a legmagasabb színvonalon mutatja be ezeket az áriákat Christina Pluhar – illetve a kora barokk zenei hagyományra specializálódott együttese: a L’Apreggiata kíséretében.
Az osztrák hárfaművész, teorbás és karmester megragadó interpretálásában a szinte vele egyidős Gens-szel felvett hangzó anyag aztán dobozba került, és várt a sorsára – mígnem idén az Erato/Warner is beállt a projekt mögé, és 2019 tavaszán a lemezkiadó korunk kiemelkedő fiatal barokk énekes specialistáinak közreműködésével felvették a Rossi kantáta-részleteiből összeállított két lemezt Arpa Davidica címmel.
Luigi Rossi több mint háromszáz kantátájáról van tudomása a zenetörténetnek – de kantátáinak jelen kori felfedezése és rekonstrukciója is jelentős részben Christina Pluhar érdeme, aki kutatásai során 21 kantátát lelt fel és tett hangzó anyaggá. A merítést ezekből végül Pluhar és L’Arpeggiata nevű, minden tételben egyenletesen remeklő együttese Celine Scheen szoprán, Giuseppina Bridelli mezzoszoprán, valamint három kiváló kontratenor: Philippe Jaroussky, Jakub Jozef Orliński, és Valer Sabadus énekhangjával rögzítették.
Az áldozatos, kitartó kutatómunka, és a pazar művészi tartalom révén, a három CD-n így aztán egy olyan kivételesen magasan megvalósított speciális művészi környezetben halljuk több, mint háromszázötven év távolából felelevenítve Luigi Rossi méltán híres vokális művészetét, mely a mában is lenyűgözi a hallgatót.
Komlós József JR
