Kezdőlap Egészség-szépség A magzatot is védi a kismamának adott influenza elleni védőoltás

A magzatot is védi a kismamának adott influenza elleni védőoltás

2020. január 06. – Az átlagosnál is nagyobb, súlyos következményekkel fenyegető veszélyt jelent a várandós kismamákra, a magzatokra és az újszülöttekre nézve az influenza. A sokéves tapasztalatok szerint január közepén beinduló szezonra még van egy kevés idő felkészülni: a várandós nőknek beadott, jól időzített védőoltással például érdemben csökkenthetők a kockázatok.

Lassan fél éve (2019. június 30.), hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte a Sanofi Pasteur négykomponensű influenza elleni oltásának beadását a várandós nőknek, hogy ezáltal kialakuljon az anya védettsége és – passzív immunizálás révén – a magzatának is védelmet nyújtson.

Influenza szempontjából a várandós nők és magzataik a kiemelten veszélyeztetettek közé tartoznak: a várandósság ideje alatt előforduló és elfajuló influenza koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vagy akár halva születéshez is vezethet.1 Pedig az oltással megszerzett védettség kicsinek és nagynak egyformán előnyös, épp ezért számít jelentős mérföldkőnek a sokszor a babák életét is veszélyeztető szövődmények elkerülése érdekében tett erőfeszítések frontján az OGYÉI döntése: engedélyezi az influenza elleni vakcina javallatának kiterjesztését a várandós nőkre.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly év végi jelentése2 szerint az EGT 28 államában, közöttük hazánkban is kifejezetten ajánlják a terhes kismamáknak az influenza elleni oltást a szövődmények elkerülése végett. Az ECDC nem teljes körű statisztikái szerint a teljes lakosság átoltottsági mutatójában is hátul helyezkedünk el az uniós mezőnyben: 20% körüli a rátánk, szemben az EU által kívánatosnak tartott 75%-kal.

Ennél is rosszabb a helyzet a várandós nők esetében: az éltanulók (Írország, Észak-Írország, Skócia, Belgium) 50% fölötti mutatójához képest Magyarországon csupán a terhes kismamák pár százaléka oltatja be magát influenza ellen.2 Pedig a várandósság különleges immunológiai állapotot teremt: ilyenkor csökken az anya szervezetének védekezőképessége annak érdekében, hogy a benne fejlődő magzatot ne idegenként ismerje fel.3 Pontosan ezért lehet sokszor életmentő a vakcina a terhesség idején, megelőzendő a súlyos és halálos esetet okozó megbetegedéseket.

Mivel élő kórokozót nem tartalmaz, az oltás a várandósság alatt is biztonságosan beadható. Az anya testében képződő antitestek a méhlepény közvetítésével átjutnak a babába is, aki kizárólag így juthat védettséghez élete első pár hónapjában, hiszen az újszülöttek vakcinát még nem kaphatnak, viszont az átlagosnál lényegesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzések szempontjából.3

Miután az oltást követően 14-21 napra van szükség az immunválasz kialakulásához, továbbá az ellenanyagnak is idő kell, míg átjut a placentán keresztül a magzatba, célszerű 3-4 héttel a szülés várható időpontja előtt megkapnia a vakcinát az anyának ahhoz, hogy az újszülött is közvetlen védettséget szerezzen.3 Ha pedig a család többi tagja is időben jut hozzá az influenza elleni védőoltáshoz, az úgynevezett fészekimmunitás is óvja a fertőzésekre eleinte kiemelten fogékony kis jövevényt.4

Hiába volt már eddig is tudományos konszenzus, WHO és nemzeti ajánlás az inaktivált oltások várandósság alatti hatékony és biztonságos alkalmazásáról, hiába élvez prioritást a várandósok influenza elleni oltása minden egyéb kockázati csoporttal szemben: a Sanofi Pasteur kvadrivalens influenza elleni oltása az első, amelyről annyi klinikai vizsgálatból származó adat gyűlt össze, amelyek alapján a törzskönyvezési hatóságok (köztük az OGYÉI) kiterjesztették a terápiás javallatot a kismamák influenza elleni oltására a várandósság idejére.