Tematikus agorákon kellene bevonni a vitába a különböző hátterű európaiakat
Alulról építkező, átlátható, mindenkit bevonó, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott módon kell megreformálni az Uniót
Fenn kell tartani a szerződésmódosítás lehetőségét az állampolgári részvétel állandósítására
A demokráciáért és a demográfiáért felelős biztos és bizottsági alelnök, Dubravka Šuica, és a Tanács horvát elnökségét képviselő Nikoljina Brnjac részvételével lezajlott vitát követően a Parlament szerdán 494 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadott el arról, hogyan képzeli a közeljövőben megszervezendő, Európa jövőjéről rendezett konferenciát.
Az európaiak központi helyen a vitában
A képviselők központi szerepet szánnak az európai polgároknak a Lisszaboni Szerződés aláírásának idején előre nem látott külső és belső kihívásokról rendezett széleskörű vitában. A fontosnak talált ügyek rangsorát tükröző uniós prioritások lefektetésébe mindenféle hátterű embert és a civil társadalom képviselőit is be kell vonni európai, nemzeti, térségi és helyi szinten annak érdekében, hogy az eljárás lentről felfelé építkező, átlátható, befogadó, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott legyen.
A Parlament ehhez polgári agorák (az arányosság és a megfelelő képviselet szabályainak megfelelően, véletlenszerűen kiválasztott európaiak képviselőinek tematikus fórumai) és legalább két ifjúsági agora létrehozását javasolja. Az agorákon minden országból legalább három, összesen 200-300 európai venne részt. Az európaiak szószólói a konferencia plenáris ülésén az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselőivel, a Tanács minisztereivel, a Bizottság alelnökeivel, egyéb uniós intézmények, testületek képviselőivel és a szociális partnerekkel együtt vitatnák meg az agorákon született eredményeket.
A szerződésmódosítás lehetősége
A Parlament a Tanácstól és a Bizottságtól a három fő uniós intézmény elnökének támogatása mellett a szerződésmódosítás lehetőségének fenntartását is várja. Az állásfoglalás emellett felveti: meg kellene fontolni az európaiakat közvetlenül bevonó eljárás állandósítását.
David Sassoli, a Parlament elnöke
„Az európai választások alapján felül kell vizsgálnunk a demokratikus irányítás eszköztárát. Ezt a munkát a nemzeti intézményekkel és az európai állampolgárok bevonásával kell elvégezni. A reformok új korszaka köszönt be” – fogalmazott Sassoli a vita elején.
A következő lépések
A Parlament a három fő uniós intézmény közül elsőként fogadta el álláspontját az Európa jövőjéről szóló konferencia megszervezésével és hatáskörével kapcsolatban. A Bizottsággal és az Európai Tanáccsal folytatott tárgyalások várhatóan időben lezárulnak ahhoz, hogy a konferencia már a 2020-as Európa napon (május 9-én) elkezdődhessen. A konferencia 2022 nyarán zárul.
A Parlament álláspontja a legutóbbi felmérések eredményeit tükrözi. A választások utáni választói attitűdöt vizsgáló 2019. szeptemberi Parleméter felmérésből látható, hogy az európaiak továbbra is nagyobb szerepet szánnának a Parlamentnek, míg a Bizottság 2019. novemberi Eurobarométer felmérése szerint a válaszadók 83 százaléka ért egyet azzal, hogy „nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni az európaiak véleményét az Európa jövőjét érintő döntések során”
