A BÁCS-KISKUN MEGYEI TIT KECSKEMÉT M J VÁROS PROGRAM-TÁMOGATÁSÁVAL folytatja történelem elemző sorozatát, melynek keretében 2020. január 30-án, csütörtökön 17 órától
Dr. TÓTH SZILÁRD levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának munkatársa
„SOROZÁSOK ÉS FELMENTÉSEK KECSKEMÉTEN AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN”
címmel vetített képes előadást tart. Az előadást hagyományosan beszélgetés, vita követi.
Helyszín: Tudomány és Művészetek Háza, Kerényi József terem, I. emelet (Kecskemét, Rákóczi út 2., bejárat a főtér felől)
Programunk pontosan kezdődik; ingyenes; sajtónyilvános; nem csak felnőtteknek szól!
SOROZÁSOK ÉS FELMENTÉSEK KECSKEMÉTEN AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN
Az előadás vázlata:
Az előadásban 1.
- megismerhetjük a Szerbia elleni hadüzenetet követő mozgósítás első napjainak izgalmas eseményeit a Városházán és a polgárok szemszögéből, a polgármester és a városvezetés első intézkedéseit, a helyi közvélemény felfokozott háborús hangulatát, a hadtestek távozásának körülményeit
- megismerhetjük az euforikus hangulat lecsengését követően a Monarchia hadsereg-szervezetét, mi is az a népfölkelési kötelezettség, a közös hadsereg, vagy a jászkun gyalogezred, mi a hadmentességi díj, melyek a leghíresebb, jellemzően kecskeméti kötődésű ezredek (például a híres 38-asok).
- felvillantjuk a sorozások menetét, hogy az egyes korosztályokat mikor vitték el a városból,
majd a sorozások elindulásával egyidejűleg betekintünk az itthon maradottak, a hátország világába: 2.
- Ki volt az első kecskeméti, akit felmentettek a katonai szolgálat alól;
- egyes foglalkozási ágak képviselőit, például rendőröket, tanítókat, orvosokat, tűzoltókat, városházi alkalmazottakat, kovácsokat, gazdálkodókat;
- egyáltalán a férfiakat milyen arányban sorozták be, a hátországban maradókat miért és milyen arányban mentették fel?
3. Megtudhatjuk, hogy nemcsak a fronton, de itthon is szenvedtek a kecskeméti polgárok a háború alatt, mit okozott a férfiak és az egyes foglalkozási ágak, például orvosok nagy arányú hiánya a városban.
4. Betekinthetünk abba, hogy a szegény fiatal férfiak hogyan próbáltak kibújni öncsonkítással, különböző trükkökkel a sorozás alól, hogy milyen sokan lettek öngyilkosok, s hogy milyen feljelentések, nyomozások tarkították a hátországban maradt rendőrök mindennapjait a katonai szolgálat vélt vagy valós jogellenes megtagadása esetén.
5. Megismerhetjük egyes híres kecskeméti polgárok, többek között Sándor István polgármester, Papp György városi rendőrkapitány, M. Bodon Pál zeneiskola igazgató, Mariházy Miklós színigazgató, Szilády Károly könyvtár és múzeumigazgató, Révész Sándor, Nyúl Pál és Harkay Béla, Stringovich Gyula aljegyzők, Garzó József levéltárnok, Katona Zsigmond, Farkas Ignác, Mintsek Géza gyógyszerészek, Kecskeméti Adolf, a Kecskeméti Kereskedelmi Casino elnöke, Voelker Roland órásmester felmentésének vagy besorozásának körülményeit, illetve betekintést nyerhetünk háborús mindennapjaikba.
6. Felidézzük a háborúból hazatérő katonák nyomorúságos napjait,
- hogyan állították a katonaszökevényeket statáriális bíróság elé,
- miként szervezték meg ellenük a rendőrségi razziákat Kecskemét külterületén,
- majd hogyan történt a konszolidáció a Magyar Nemzeti Tanács hatalomátvétele után.
