1840. február 21-én, Izsákon látta meg a napvilágot Madarassy László királyi ügyész, hírlapíró, író, utazó, jegyző, a Kecskeméti Lapok alapító-főszerkesztője. A születési évforduló alkalmából az újság korábbi kiadói a kispesti városházán felidézték Bács-Kiskun megye első hivatásos újságírójának emlékét, majd koszorút helyeztek el sírjánál. (Fotók: Mátyus István)
A jubileumi alkalmon Kertész Csaba XIX. kerületi alpolgármester mellett részt vett és koszorúzott Farkas P. József, a Kecskeméti Lapok előző kiadója, dr. Lovas Dániel újságíró, egykori főszerkesztő, Farkasné Pásztor Jolán, a Porta Egyesület titkára, valamint Héjjas István amatőr helytörténész.
Hazánk egyik legrégebbi hírlapírójának életéről dr. Lovas Dániel tartott beszámolót a polgármesteri hivatalban.
Madarassy László a gimnázium első négy osztályát a pesti evangélikus
gimnáziumban végezte, majd tanulmányait 1853-tól – református vallása ellenére
– a pesti piaristáknál folytatta, ahol a 8. osztály után, 1857-ben érettségizett. Utána jogot tanult a pesti egyetemen.
1863-ban köz- és váltóügyvédi vizsgát tett, majd 1864-ben megválasztották a
kecskeméti jogakadémia tanárává.
1867-ben Pest megye törvényszéki táblabírója lett, mely hivataláról másfél év
múlva leköszönt és Kecskeméten, mint ügyvéd működött 1871-ig. Ekkor a
kecskeméti királyi törvényszék királyi ügyészévé nevezték ki. 1868. október 3.
és 1869. április 24. között a Kecskeméti Lapok ismeretterjesztő hetilap felelős
szerkesztője, majd 1871 januárjától decemberéig társszerkesztője volt.
1881-ben Amerikába távozott. Beutazta Dél- és Közép-Amerikát, valamint az
Egyesült Államokat. 1882 végén hazajött. Budapesten dolgozott hírlapíróként,
továbbá elhivatottan foglalkozott a természettudományokkal. Sokat írt
Amerikáról. Az Én Újságomban publikált kalandos regényei a gyermekek körében
különösen nagy sikert arattak. Gyakran írt napilapok számára is.
1889-ben Kispest jegyzőjének választották. A község felemelkedése nagy részben neki volt köszönhető.