„Játékos elődeink – Elődeink játékai” címmel tartott konferenciát február 15-én, szombaton a Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelyemindazokról és mindazoknak, akik nevéhez Magyarországon valaha jellemző játék megálmodása és elkészítése kötődik. Kalmár Ágnes, a Szórakaténusz Játékmúzeumvezetője barátként üdvözölte a megjelenteket, s elmondta: a játékoknak, melyekkel valaha találkozott és sok a múzeumban talált otthonra, külön élete és története van. Köszöntője utánKitlinger Kálmán drótműves mester tartott érdekes bemutatót. Sándor Gyula és felesége életét és búcsús játékait Kalmár Ágnes mutatta be, családi fényképekkel illusztrálva a nosztalgikus pillanatokat. Ki ne emlékezne az egykori mackókra, mely szinte minden család gyerekszobájának elmaradhatatlan kellékei voltak, s mely az 60-as, 70-es évek Magyarországának egyik sikerdíjas terméke volt. A híres mackókról, melyeket az egykori szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Szövetkezet állított elő óriási mennyiségben,dr. Fári Irén, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa tartott előadást. Nádas László és felesége, Antoni Rozi is ellátogatott a rendezvényre, akik nevéhez fűződik az egykori locsoló elefánt, a békakirály, a „Kitrákoty” bábsor, a „Puli” építőjáték, a Bébivonat, a sokak kedvence, a Csigajáték és még számos fa- és textiljáték. A konferencia második felét a múzeum 40 éves gyűjteményének szentelték a résztvevők: Kalmár Ágnes vezetésével és tolmácsolásában közösen megtekintették Kecskemét országosan is egyedülálló játékmúzeumát.
A szakmai eszmecseréknek, baráti beszélgetéseknek, szívet melengető múltba tekintéseknek helyet adó rendezvény a Szórakaténusz Játékmúzeum mellett a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek és a NESZ Játék Szakmai Bizottságának köszönhetően valósulhatott meg.
