Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora)
35. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota
2020. március 14. – május 3.
Megnyitó: március 14.,szombat15 óra
- A megnyitó házigazdája, a program levezetője, a zsűri erkölcsi díjait átadja a kiállítás kurátora: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Osztályának vezetője
- A kiállítást megnyitja:dr. Lőrincz Zoltán DSc művészettörténész, teológus, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa
- Kecskemét MJV város díját átadja: dr. Szeberényi Gyula Tamás Kecskemét MJV alpolgármestere
- Közreműködik az Aurin Leánykar, vezényel Durányik LászlóKodály-,Csokonai- és Bács-Kiskun Megyei Príma-díjas karnagy
***
A jubileumi biennálé legfőbb újdonsága, egyben a 2002-ben elindított sorozat szakmai elismerése, hogy 2020. augusztus 5. – október 4. között,a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó kiállítás részeként, a budapesti Műcsarnok termeiben is megrendezésre kerül. Előtte 2020. május 15. – június 30. között pedig egy kisebb válogatás a Faludi Galériában (Budapest, Párbeszéd Háza) is megtekinthető lesz a hagyományos kecskeméti helyszín után.
A 2019 októberében közzétett felhívásunkra ezúttal 246 művész 316 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 146 alkotó 169 művét / sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni.(A zsűri tagjai voltak: Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; Bukta Norbert Barcsay-díjas festőművész; ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennále alapító kurátora,a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Osztály vezetője; Kontsek Ildikó művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója; Péter Ágnes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, főiskolai docens, a Symposion Alapítvány elnöke.)
IFJ. GYERGYÁDESZ LÁSZLÓ IDÉZŐJELBEN (AKÁR RIPORT FORMÁBAN IS)
FELHASZNÁLHATÓ ÍRÁSAA BIENNÁLÉRÓL, AZ ELŐZMÉNYEKRŐL
ÉS A KAPCSOLÓDÓ GYŰJTEMÉNYRŐL
Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora)
A biennálé tematikája kivételesen egy aktuális eseményhez, a 2020. szeptember 13–20. között sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódik. E kompromisszumellenére a biennálé továbbra is hangsúlyozottan ökumenikus, ahogy azt a tematikus kiírásban is rögzítettük:„A limai dokumentum, az Egyházak Világtanácsa Teológiai Bizottságának ökumenikus szemléletű megnyilatkozása már azt is kijelenti, hogy »Az Eucharisztia a megfeszített és feltámadt Krisztusra való emlékezés (anamnészisz), azaz Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt, s az egész emberiségért mindig érvényes áldozatának élő és hatékony jele« (B/5–8. p.). A szentmiseáldozatot az egyszeri keresztáldozat szakramentális jelenvalóvá tételeként kell felfogni, nem pedig annak kiegészítéseként. E téren napjainkban már messzemenő egyetértés uralkodik a katolikus és protestáns teológusok között.” (Dolhai Lajos: Az Eucharisztia a keresztények egységének jele.In: Új Ember Hetilap, 2018. jan. 20.)
„Az Eucharisztia ünnepén, Úrnapján ez az antifóna hangzik el az Egyház imájában, a zsolozsmában: »Ó szent vendégség, melyben Krisztust vesszük, kínszenvedésének emlékét idézzük, Isten kegyelmével eltelik a lelkünk, és megkapjuk jövendő dicsőségünk zálogát«. Ez a liturgikus szöveg összekapcsolja Krisztus kereszthalálának és feltámadásának a titkát a vendégség gondolatával. A Szentírás a legfontosabb erények közé sorolja a vendégszeretetet. A befogadás emberi gesztusán túl mélyebb rétegek is feltárulnak itt. […] Az Egyház számára minden szentmise »szent vendégség«: Jézus a házigazda, a hívő pedig újraéli a szentírási történéseket. A kenyérben és a borban jelenvalóvá válik Isten szeretete, áldozata, a halálon aratott győzelme. Ugyanakkor ez az ajándék el is kötelezi a befogadóit, feladatot bíz rájuk: nekik is gyakorolniuk kell a vendégség, a befogadás etoszát: »Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől« (Iz 58,7).” (Dr. Török Csaba egyetemi tanár inspirációs segédlete teljes egészében elolvasható volt a jelentkezők számára a Kecskeméti Katona József Múzeum honlapján.) Olyan, a művészettörténetből már jól ismert, szimbólumok (pl. bárány, hal, kenyér, kalász, misztikus malom és szőlőprés), illetve jelenetek, történetek kapcsolódtak a kiírásunkhoz, mint például A három angyal látogatása Ábrahámnál (Ter 18,1–15); A széder-vacsora (Kiv 12); A kánai menyegző (Jn 2,1–12); A kenyérszaporítás (Jn 6,1–15); Beszéd az élet kenyeréről (Jn 6,22–65); Az utolsó vacsora (Mt 26,17–29); Az emmauszi vacsora (Lk 24,13–35); s a Biblián túl az eucharisztikus csodákat megjelenítő Szent Gergely pápa miséje, vagy éppen a bolsenai mise.
Bár a téma teológiai indíttatásúnak tűnhet, ez alkalommal sem egyszerű „tankönyvi” illusztrációkat vártunk, hanem az eredeti elképzeléseinket folytatva, a kiírt téma minél magasabb szintű, egyéni jegyeket is hordozó, a kortárs vizuális (és ikonográfiai) nyelvezet segítségével a ma embere számára is átélhető módon megfogalmazott művészi feldolgozását, értelmezését. II. János Pál pápát (Levél a művészeknek) idézve: „Meghívlak benneteket, hogy fedezzétek föl újra a szellemi és vallási dimenzió azon mélységeit, melyek a művészetet legnemesebb kifejezési formáiban mindig jellemezték.”
A biennálé története és a Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény
Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példázatait „adtuk fel”, 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az angyalokkal találkozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban a magyar és a magyarországi szentek, 2018-ban pedig a hét főbűn, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is.A biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról.
A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a 440. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. (Atizedik biennáléra jelentkezők közül is már több mint félszázan ajándékozták alkotásukat a kecskeméti múzeumnak.) Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Vigadó Galéria; Szent István-bazilika; Klebelsberg Kultúrkúria; Kiskunfélegyháza, Szent István-templom; Zalagerszeg, Göcseji Múzeum; Szentes, Koszta József Múzeum). Legutóbb „Evezz a mélyre” címmel 2019. július 16. – augusztus 25. között a Tihanyi Bencés Apátságban volt nagysikerű tárlatunk, amely új látogatottsági rekordot is hozott, hiszen a bemutatót 6 hét alatt nem kevesebben, mint 59.892-en tekintették meg!
A biennálé megtekinthető május 3-ig, keddtől vasárnapig 10–17 óra között.
