Kezdőlap Fejlesztés Feladták a leckét – Kurzarbeit 2.0, a határidő április 30.!

Feladták a leckét – Kurzarbeit 2.0, a határidő április 30.!

MAZARS: KURZARBEIT 2.0 – feladták a leckét

Április 30-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmet

2020. április 27., Budapest – Egy hét sem telt el azóta, hogy a rövidített munkavégzés (a németből átvett kifejezéssel: Kurzarbeit) esetén adható állami bértámogatás rendszere jogszabály formájában megjelent, de a koncepció máris felülvizsgálatra szorult. A bevezetni tervezett rendszer első körben nem aratott osztatlan sikert a piaci szereplők között. A támogatás túlságosan szűk körben volt igénybe vehető, az igénylés menete pedig túlbonyolítottnak tűnt. A 2.0-ás verzió kiterjeszti az alkalmazási kört és lazít az adminisztráción is, de emellett a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet további komplex feltételrendszerének is meg kell felelni. A munkáltatók számára „fel van adva tehát a lecke”, ha gyors döntést akarnak hozni a támogatás igénylését illetően, mert április 30. a benyújtási határidő. A MAZARS összefoglalójában az újragondolt rendszer leglényegesebb jellemzői olvashatók a beépített változásokkal.

„Fennáll a lehetősége annak, hogy a támogatásként nyújtott összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alap felé vissza kell téríteni, ezért fokozott körültekintéssel kell eljárni az igénylés során. Vállalatunk kalkulációk készítésével is segít, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az egyes esetekben mekkora költséggel jár a Kurzarbeit bevezetése, és mindez mit jelent a munkavállaló számára.” – emelte ki H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje a veszélyhelyzet kihirdetését követően (2020.03.11) módosításra kerül(t) oly módon, hogy az eredeti munkaidő 25-85 százalékára csökkent (napi 2 és 6, 8 óra közötti munkaviszonyra módosul), úgy igénybe vehető a foglalkoztatási támogatás. Ehhez az is szükséges lehet, hogy a felek a csökkentett munkaidőn túli, ún. egyéni fejlesztési időben állapodnak meg. Ez azonban már csak akkor kötelező, ha a munkaidő az eredeti 50 százaléka felett marad. Az egyéni fejlesztési időről annyit lehet tudni, hogy ez a kieső munkaidő 30 százaléka, és a munkavállalót munkabér erre az időre is megilleti, annak ellenére, hogy munkavégzési kötelezettség nem, csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Egyértelművé vált, hogy a szabályok a távmunka és az otthoni munkavégzés esetén is alkalmazhatók.

Fontos, hogy a munkaszerződést külön nem kell módosítani, elegendő a közös támogatás igénylés. Az állami támogatás mértéke az alapbér nettó összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, három hónapos időtartamra állapítható meg, és utólag folyósítják a munkavállalónak. Ha már májusra is igénybe kívánják venni a támogatást, április 30-ig be kell nyújtani a kérelmet.

Az esetek egy részében a munkavállaló nettó juttatása nem változik, a csökkentett munkaidő miatt kiesett időre jutó bért 30 százalékban a munkáltató fedezi (egyéni fejlesztési idő címén), a fennmaradó 70 százalékot pedig az állam, egy köztehermentes támogatás formájában. Ha azonban a munkaidő 50 százalékra vagy az alá csökken, akkor nincs kötelező „fizetett” egyéni fejlesztési idő, így a nettó jövedelem is csökken.

A támogatás a munkáltató és munkavállaló együttes kérelmével vehető igénybe. Ebben már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket. Azt azonban továbbra is hitelt érdemlő módon alá kell támasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek. Követelmény az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartása a támogatás alatt plusz egy további hónapig, de nem a teljes állományi létszámot kell már fenntartani.” – figyelmeztet a MAZARS szakembere.

A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, elektronikus úton nyújthatja be a munkáltató (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon. Csatolni kell a munkavállaló és munkáltató megállapodását a csökkentett munkaidőre és az egyéni fejlesztési időre vonatkozóan.