| Az EP az európaiak igényeire szabott és az EU büdzsére építő, robosztus gazdaságélénkítő csomagot kér a 2020 utáni büdzsé újratervezéséről és a helyreállításról szóló állásfoglalásában. |
•A helyreállítási csomagot a hosszú távú költségvetésen felül kell létrehozni, nem pedig kihasználni azt az MFF csökkentésére•A Bizottság tartózkodjon a „pénzügyi bűvészkedéstől” és a félrevezető számadatoktól•Az uniós forrást leginkább vissza nem térítendő támogatás formájában kell rendelkezésre bocsátani Az állásfoglalást pénteken 505 szavazattal, 119 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett fogadták el. „Az európai polgároknak a gazdaságélénkítési stratégia középpontjában kell állniuk”, hangsúlyozzák a képviselők, hozzátéve, hogy a Parlament továbbra is határozottan kiáll az európai lakosság érdekei mellett. Az újjáépítés során nagy figyelmet kell szánni a társadalmi szempontokra, és foglalkozni kell a szociális és gazdasági egyenlőtlenségekkel és a járvány által leginkább sújtott rétegek szükségleteivel. A forrásokat olyan projektekre és kedvezményezettekre kell fordítani, amelyek megfelelnek az alapvető uniós értékeknek, hangsúlyozza az állásfoglalás. A Parlament a „gazdaságélénkítési és átalakítási alap” értékét két billió euróban határozza meg, amelyet finanszírozni „hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvények kibocsátásán keresztül” kellene, a folyósítása pedig „hitelekkel és főként vissza nem térítendő támogatásokkal, közvetlen beruházási és tőkebefizetésekkel” történne. A Parlament kéri a Bizottságot, hogy ne használjon „kétes multiplikátorokat ambiciózus számadatok hirdetésére”, és ne hagyatkozzon „pénzügyi bűvészkedésre”, hiszen az Unió hitelessége forog kockán. A helyreállítási eszközöket az MFF-ből finanszírozott programokon felül kell létrehozni A helyreállítási tervet az unió többéves költségvetési keretén (MFF) felül kell megvalósítani, nem pedig a meglévő és következő uniós programok számlájára, figyelmeztetnek a képviselők. Meg kell emelni az MFF főösszegét, hangsúlyozzák. A képviselők megjegyzik: a Parlament élni fog vétójogával, ha a kérései nem teljesülnek. A helyreállításra szánt összeget „az uniós költségvetésen belüli programokra kell fordítani”, így a Parlament részt vehet a programok létrehozásában és ellenőrzésében. A Parlamentet „a helyreállítási alap kialakításába, elfogadásába és végrehajtásába” is teljes mértékben be kell vonni. A Parlament óva inti a Bizottságot, hogy „olyan európai gazdaságélénkítési stratégiát dolgozzon ki, amely kívül esik a közösségi módszeren, és kormányközi eszközökhöz folyamodik”. Létfontosságúvá vált az uniós bevételek reformja A képviselők ismét az ún. „saját források”, azaz az uniós költségvetés egyik bevételi forrásának reformját kérik annak érdekében, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap feltöltéséhez ne legyen szükség a közvetlen tagállami befizetések növelésére. Az uniós bevételek felső határát a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) határozza meg, amely pedig a válság következtében esni fog. Ezért a képviselők „a saját források felső határának azonnali és tartós megemelésére” is felszólítanak. Az Európai Bizottság várhatóan hamarosan benyújtja az egészségügyi válság és annak következményei miatt újratervezett MFF-ről és a helyreálíltási alapról szóló javaslatát. A jelenlegi hosszú távú uniós költségvetési keret 2020. december 31-i lejártával az Uniónak a következő hét évre új többéves költségvetésre van szüksége. Az Európai Bizottság 2018 májusában terjesztette be a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új MFF-et tartalmazó javaslatát, amelyet 2020 májusában az egészségügyi válsághelyzet és annak következményei miatt újratervezett. Az Európai Parlament 2018 novemberében fogadta el az MFF-ről szóló állásfoglalását, amelyet 2019 októberében megerősített. A tagállamok minisztereit tömörítő Tanácsnak még nem sikerült közös álláspontra jutnia. |
