Kezdőlap Kecskemét Budapest MAZARS: Nem mindenkinek előnyös a TAO-könnyítés

MAZARS: Nem mindenkinek előnyös a TAO-könnyítés

2020. május 26., Budapest – Nem minden vállalkozásnak előnyös a járványhelyzet miatt bevezetett adózási könnyítés, hogy a beszámolót és a kapcsolódó társaságiadó-bevallást idén a szokásos május végi határidő helyett szeptember 30-ig lehet benyújtani, és az adókat is eddig kell megfizetni. A MAZARS lefrissebb összefoglalójából kiderül, hogy kiknek éri meg ezzel a könnyítéssel élni, illetve milyen adóalap csökkentő kedvezményeket érdemes igénybe venni.

Mely vállalkozásnak éri meg mégis május 31-ig elkészíteni és benyújtani a bevallást?

  1. Azoknak a cégeknek, amelyeknek az adóbevallás benyújtásával visszaigényelhető adója keletkezik, nem érdemes várni. Esetükben az eredeti határidőre benyújtott bevallásokban visszaigényelt adó kiutalása 30 napon belül megtörténik, azaz előbb pénzhez juthatnak.

Ezeknek a vállalkozásoknak a köre valószínűleg idén szűkebb, mint a korábbi években volt, hiszen 2019-ben megszűnt a feltöltési kötelezettség. Emiatt a feltöltéssel jellemzően csak azok a cégek éltek, amelyek felajánlást tettek, mert a feltöltéskori rendelkezés esetén járó adójóváírás lényegesen magasabb, mint az év végi bevallásban tett rendelkezéssel elérhető kedvezmény.

  1. Szintén meggondolandó a májusi bevallás benyújtása azok számára, akiknek a 2019-es adatok alapján alacsonyabb adóelőleget kellene fizetniük. Abban az esetben ugyanis, ha valamely társaság él a kitolt határidő lehetőségével, akkor amíg az új bevallást be nem nyújtja, a korábbi évben beadott bevallásnak megfelelő összeget kell fizetnie.

Bár a COVID–19 a 2019 adóév eredményeit nem érinti, de csökkenhet az adókötelezettség az előző évekhez képest amiatt is, ha a vállalkozás idén nagyobb körültekintéssel él, és kihasználja az adóalap csökkentő kedvezményeket, íme néhány közülük:

●        Fejlesztési tartalék címén már évek óta csökkenthető az adóalap, de – a 171/2020 Kormányrendelet, valamint egy szavazásra váró, már benyújtott törvényjavaslat alapján – ennek mértéke már nem korlátozott az adózás előtti eredmény 50 százalékában, hanem akár a teljes adózás előtti mértékig is igénybe vehető (figyelembe kell venni a tízmilliárd forintos felső határt). Ez a kedvező szabály már a 2019-es adóévre is alkalmazható, ha esetleg már benyújtott bevallással rendelkezik a vállalat, utólag az önellenőrizhető. Habár a jelenlegi helyzetben nehézségekbe ütközik a beruházás tervezése, ugyanakkor, ha a társaság számol ezzel legalább középtávon, akkor élhet ezzel a lehetőséggel, hiszen a fejlesztési tartalék négy éven belül felhasználható beruházásra.

●    A K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények esetében, akinél felmerül, hogy ilyen tevékenységet végez – ha eddig az ehhez kapcsolódó szabályokkal, lehetőségekkel nem is élt – most különösen érdemes ezekről tájékozódni. Az adományokkal kapcsolatos adminisztrációt is érdemes az eddiginél körültekintőbben elvégezni, hiszen, ha megfelelő dokumentáció nem áll rendelkezésre, akár adóalap növelést eredményezhet az ingyenes juttatás, míg megfelelő dokumentáció esetében a költség levonás mellett további adóalap csökkentés is elérhető.

●       Sok vállalat fókuszából kiesett a reklámadó, amikor 2019 júliusában a törvényalkotó a törvényt a “klinikai halál állapotába” helyezte. A jogszabály, az adókötelezettség, és az adott adómértékek továbbra is hatályban vannak ugyan, de egy átmeneti szabály mentesít az adókötelezettségek alól, amely nem csak a reklámadó kötelezettségre igaz, hanem a társasági adóra is. A TAO törvény 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra kizárja annak a törvényi rendelkezésnek az alkalmazandóságát, mely az évi 30 millió forint feletti reklámköltségeket nem elismert költségként nevesíti, és adóalap növelést kapcsol hozzá. 2019 első félévére azonban a reklám megrendelőknek még szükséges a közzétevők nyilatkozatának bekérése, illetve annak ellenőrzése, hogy a közzétevő szerepel-e a NAV erre vonatkozó adatbázisában. Ugyanakkor jó hír, hogy arányosítási szabályt nem tartalmaz a törvény, azaz, ha van is igazolással/adatbázissal le nem fedett, de az első fél évben 30 millió forint alatt maradt megrendelés, akkor nincs adóalap növelés, ellenkező esetben azonban azzal számolni kell.

Fontos észben tartani, hogy az alultőkésítési szabályok is megváltoztak az elmúlt évben. 2019 az első olyan év, amikor már nem használhatjuk a korábban megszokott táblát annak megítélésére, hogy kapcsolódik-e adóalap növelés a finanszírozási költségekhez vagy sem. Ugyanis már nem a tőke kötelezettség aránnyal kell számolni, hanem egy speciális, az EBITDA 30 százalékában meghatározott korláttal, és azon túl is csak akkor kell ezzel a tétellel a foglalkozni, ha a finanszírozási költség a 939 810 000 forintot meghaladja.

„Könnyen lehet, hogy emiatt az új, kamatlevonási korlátozás sok olyan vállalkozást nem érint már, amelyek ezen a jogcímen a múltban jelentős összeggel növelték az adóalapjukat. Másoknál viszont éppen az új szabályok miatt kell most már a növeléssel számolni.” –  mutatott rá H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Hozzátette: 
az új szabályozás nemcsak ebben más, hanem abban is, hogy a korábbiaktól eltérően a banki, pénzintézeti hitelek után felmerült kamatokkal, továbbá a finanszírozáshoz szorosan kapcsolódó – nem feltétlenül kamatként elszámolt – költségekkel és ráfordításokkal is számolni kell.

A szakértő ugyancsak elmondta, hogy 
sokan továbbra is kötelezettségként tekintenek az elvárt jövedelemre vonatkozó szabályra, pedig a minimumadó fizetés már nem kötelezettség. Ha a számított adó és az adózás előtt eredmény is a minimumadó szint alatt van, akkor az adózó nyilatkozhat úgy is, hogy a számított adót tekinti az adóalapnak és az alapján fizeti az adót. Ha a veszteség vagy alacsony szintű nyereség indokolható (a költségelszámolás megfelelő), és nem írható például a nem megfelelő szintű transzferárak számlájára, akkor érdemes inkább nyilatkozni.

“Jó tudni, hogy az adózók nyilatkozatát automatikus adóhatósági ellenőrzés már nem követi,
 az erre vonatkozó kötelező ellenőrzés szabályai már nem szerepelnek a nemrégiben újrakodifikált adóigazgatási szabályok között” – tette hozzá a szakértő.