A kérdéseinkre Kecskésné Dr. Nagy Eleonóra főiskolai docens, a NJE KVK Kertészeti Tanszékének tanszékvezetője válaszolt
Tanszékvezető Asszony, a Neumann János Egyetem kertészképzését hogyan érintette a járvány miatti távolléti oktatás?
A kialakultvészhelyzetaz oktatás folyamatát teljesen átalakította.A kertészképzésben nagyon megnehezítette a helyzetünket az, hogy a vegetációs időszak kezdetén kellettátállnunk a digitális oktatásra. Ha egy átlagos tavaszi oktatási félévet nézünk, ebben az időszakban a hallgatóink rengeteg időt töltenek a növények közelében, azaz a termesztőberendezéseinkben és a szabadföldi területeinken. Ennek eredményeként megtanuljáktöbbek között, hogy milyen ismertető jegyek alapján lehet beazonosítani, felismerni akertészetinövényfajokat, -fajtákat. Végigkísérik a termesztéstechnológiai munkaműveleteket, illetve a gyakorlati képzés keretein belülrészt vesznek annak minden fázisában. S e fázisok határozzák meg a feladataink ütemezését, nagyon pici mozgásteret hagyva a változtatásra. Így talán érthető, hogy március közepén a hirtelen jött iskolabezárás komoly fejtörést okozotta NJE KVK Kertészeti Tanszék minden munkatársa számára.
Hogyan folytatták a szemesztert?
Szerencsére a váratlan helyzetek az alkotó szellemű embereket még kreatívabbáteszik.Összedugtuk a fejünket, persze a vészhelyzetre való tekintettelcsak képletesen,és megterveztük, hogy hogyan lehet az online térben hatékonyan folytatni az oktatást, és a szemeszterben a feladatainkatteljesíteni. Az együtt gondolkodás és a tapasztalatok cseréje lerövidítette a megoldásokhoz vezető utat. Ennek volt jelentősége, mert nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy teljesen átálljunk a digitális oktatásra. Az tisztán látszott, hogy a tanulást a különböző tantárgyaknál ezen oktatási forma eltérő módjait alkalmazva lehet hatékonyan segíteni.A tantárgy tartalma mellett az is befolyásolta a módszer kiválasztását, hogy egy-egykollégánkmikor és milyen feltételek mellett tudta a tananyagot a hallgatóknak átadni, és a kapcsolatot a diákokkal tartani. Az ütközések elkerülése érdekében törekedtünk arra, hogy a hallgatókkal a közvetlen online kapcsolatot az órarendnek megfelelő időszakban tartsuk, de azoknak, akik otthonról dolgoztak, figyelemmel kellett lenniük a homeoffice-ban dolgozó családtagjaikra is, így nem biztos, hogy lehetőségük volt az órarendi órákban online előadás tartására. Ha erre nem volt lehetőség, akkor kaptak a hallgatók ppt diasort hangalámondással, tanulási segédanyagokat, videókat, és mindezekhez tanulást segítő kérdéseket.
Korábban már olvashattunk arról, hogy a Kertészei és Vidékfejlesztési Kar munkatársai gondozták a gyakorlókerteket. Hogyan szerezték meg a hallgatók a szakmai ismereteket?
A szakmai gyakorlatok és a beszámolók teljesítése még összetettebb és időigényesebb feladatot jelentett az oktatók részéről, mint az elméleti tananyag online átadása. A kertészképzésben a szakmai gyakorlat részben a növénytermesztéshez kapcsolódó munkavégzéstjelenti.Ahhoz, hogy a szükséges alapismereteket a hallgatók ezen a téren is megkaphassák, kollégáim számtalan videóanyagot gyűjtöttek, készítettek és rendeztek össze, majd juttatták el a hallgatókhozaz elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül.
A növény-, palánta-, vetőmag-, termőrész ismereti, illetve az egyes kertészeti munkafolyamatokat érintő beszámolókhoz képekből és ábrákból készült segédanyagokat állítottunk össze. A hallgatók a gyakorlatok és beszámolók segédanyagai segítségével pontos ismeretekre tettek szert, de a mi szakmánkban tudjuk, hogy „az élő növénnyel való találkozást semmi nem pótolhatja”. Ez azt jelenti, hogy az őszi félévben, amikor ismét személyesen találkozhatunk a hallgatóinkkal, bizonyos területeket át kell ismételni.
A hallgatók megszerzett tudásának ellenőrzése, értékelése hogyan történt?
Az Unipoll rendszer tette lehetővé, hogy a félévi zárthelyi dolgozatokat is teljesíteni tudták a hallgatók. Az írásbeliség mellett a Teams használatával a szóbeli beszámoltatásra és a hallgatói kiselőadások tartására is volt lehetőségünk ebben a félévben is. Ennek köszönhetően az eredeti követelményrendszereknek megfelelően tudtunk haladni az aláírási feltételek teljesítésében.
A szemeszter lezárását követően megszerveztük a vizsgákat. Az online vizsga sokunknak teljesen új terep volt.Talán ebben a kérdésben voltunk mi oktatók a leginkább szkeptikusak (tisztelet a kivételnek). Távol a hallgatóktól,biztosan jól fog ez működni? Mit tehetünk azért, hogy korrekt végeredményt adjon egy-egy számonkérés? A kérdések megválaszolásának kulcsa ismételten a tapasztalatok átadása, és ezen felülpróbafeladatok íratása volt. Ez utóbbiban a hallgatók partnerek voltak. Hiszen a látszat ellenére az előbb feltett kérdések nem csak arra vonatkoztak, hogy hogyan lehet kiküszöbölni a hallgatók részéről a „meg nem engedett” eszközök használatát a vizsga alatt, hanem arról is, hogy az oktató úgy állítsa össze a feladatlapot, határozza meg a kitöltési időt, hogy az minden hallgatónak teljesíthető legyen. Most már több elektronikus vizsgaalkalom után, azt gondolom, elmondhatjuk, hogy ez egy jó lehetőség. Különösen a levelező képzésben könnyíti meg a számonkérést.
Izgalmas, kihívásokkal teli szemeszteren vagyunk túl. Az Ön számára pozitív vagy negatív a félévvégi mérleg?
Összegezve az elmúlt szemeszter tapasztalatait, a koronavírus helyzet egyaránt járt pozitív és negatív hatásokkalaz oktatásban. Azt kifejezetten jónak tartom, hogy a digitális oktatás és számonkérés lehetőségei fókuszba kerültek, hiszen ezekből a módszerekből és eszközökből sok mindent fogunk majd hasznosítani az elkövetkező tanévekben is. Ha ez a helyzet az online oktatástechnikai feltételeinek és a digitális tananyagok készítésénekütemes fejlesztését iseredményezi, akkor valószínűsíthető, hogy viszonylag rövid idő alatt a felsőoktatásban a képzés teljesen más formában fog zajlani. Az is nyilvánvaló azonban, hogy vannak olyan területek, ahol a kontaktóratartást nem tudja teljes mértékben felváltani a digitális képzés.
Köszönjük a válaszadást!
