A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a legtöbb javaslat települési értéktár bizottságoktól érkezett.
Ezért a munkáért kívánt köszönetet mondani a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság a javaslatot benyújtóknak, akik oklevelet kaptak a megyei értéktárba felvett értékekről.
A javaslattevők mellett külön megemlékeztek azokról a személyekről is, akiknek példamutató életútját, életművét, szakmai tevékenységét, termékeit megyei értékké nyilvánították, akik az értéket gondozzák.
A Bács-Kiskun Megyei Értéktárban már 251 érték szerepel. A mai napon ezek közül 13 érték okleveleinek átadására került sor, bízva abban, hogy példájuk alapul szolgál a további értékgyűjtő munkának.
Az okleveleket Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke adta át.
Az oklevéllel díjazott értékek a következők:
Izsáki Arany sárfehér bor és pezsgő
Izsákon a borkészítésnek több évszázados hagyományai vannak. A helyi fajtából, a Sárfehérből főleg bort készítettek, mivel íze kellemesen aromás, s értékes savai miatt tartós. Szódavízzel a legjobb fröccsbor. A Sárfehér bor újabb kori nagy felfutását a pezsgőgyártás hozta meg. Nem ok nélkül, hiszen a Sárfehér tartóssága, savassága miatt az egyik legjobb pezsgőalap is. A hungarikum borok országos versenyein mind a mai napig úgy borként, mint pezsgőként minden évben kiváló minősítések sorát szerzi az Arany Sárfehér.
Szent István pezsgők
A Royalsekt Zrt. Szent István pezsgőcsaládja, az 1972 óta létező izsáki pezsgőgyártás jelenlegi csúcsterméke. Ezek az italok nemcsak hazai versenyeken szereznek kiváló minősítéseket, arany és ezüstérmeket, hanem a pezsgők őshazájában, Franciaországban is. 2011-ben a párizsi nemzetközi habzóbor és pezsgőversenyről, a Szent István édes muskotályos pezsgő bekerült a világ TOP 10-es mezőnyébe. A Szent István pezsgők jelentős, és a fogyasztók által kedvelt szereplői a magyar bor- és pezsgőkínálatnak.
Izsáki Arany sárfehér szőlő
Izsák városát híressé tevő speciális Sárfehér szőlő megjelenése 1875-re tehető, melyet egy kadarka ültetvényen szelektált Szélesi József vincellér. Az új szőlő nevét a találékony izsáki gazdák annak tulajdonságai alapján adták, miszerint fürtje fehér színű, nagy és nehéz, mint a sár, tehát Sárfehér. A fajta igen jó talajra talált az izsáki homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle. Az Izsáki Arany sárfehér hosszú tenyészidejű fajta, általában október közepére érik be. 2006-ban bora megkapta a védett eredetű minősítést, Izsáki Arany Sárfehér bejegyzéssel.
Izsáki Házitészta
Juhász Sándorné és Juhász Sándor 1990-ben hozták létre az Izsáki Házitészta Kft-t. A családi vállalkozás izsáki levestésztái, csuszatésztái, körettésztái, durumtésztái mára már nemcsak helyi és hazai igényeket elégítik ki, hanem a szomszédos országok fogyasztói körében is kedveltek. Az izsáki házitészta, márkaneve szerint „Juhászné tésztája”, fogalom a háziasszonyok és a fogyasztók körében. Az alapanyagok begyúrása után tépéssel, vágással, pödréssel, tördeléssel formázzák végleges alakúvá a termékeket. A csomagoláson megtalálható egy-egy ajánlott recept is.
Thermal gyógyvíz termékek
A Thermal Kozmetikai Kft. azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a gyógyhatásukról híres magyar gyógyvizek felhasználásával és saját gyártási receptúra alapján egyedi test- és hajápoló készítményeket gyártson és forgalmazzon. Fő profil a reumatikus, mozgásszervi fájdalmakat csillapító, gyulladáscsökkentő és izomlazító hatású gyógyvízkrémek gyártása. A termékek a legismertebb magyar gyógyvizeken kívül – mint a harkányi, hévízi, bükfürdői, hajdúszoboszlói – számos természetes hatóanyagot tartalmaznak. A társaság családi vállalkozás, amelyet immáron a második generáció irányít.
Izsáki Sárfehér Napok
1936 óta rendezik meg Izsákon a helyi speciális szőlőfajtáról, a Sárfehérről elnevezett városi napokat, 1991-től minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén. A szándék a régi, a helyben létrehozott szellemi, kulturális és termelési értékekre, s magára a városra terelni a tágabb közvélemény figyelmét. Termény, termék és képzőművészeti kiállítások keretében tárják a látogatók elé a helyben készült és előállított értékeket. Mindezek mellé szórakoztató és kulturális programok is társulnak. Az Izsáki Sárfehér Napok térségi és országos szinten is elismert őszi fesztivál, melyet évtizedek óta töretlen érdeklődés kísér.
Kolon-tó
A Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, a térség legnagyobb édesvízi mocsara a Kolon-tó 2900 hektáros és mintegy 10 kilométer hosszúságú. Szabad vízfelületet azonban nemigen láthatunk, mivel a túlszaporodott nádtól a terület mocsarassá vált. Növény- és állatvilága Európában ritkaságnak számít. A terület védett növényritkaságai közül elsősorban az orchideát kell megemlíteni, melynek 9 faja él itt. Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj rendszeresen költ itt, csakúgy, mint a fehér kócsag. Otthonra talált itt még többek között a nádi rigó, a bölömbika, az egerészölyv és a hamvas réti héja is.
Kolon-tavi Madárvárta
A Kiskunsági Nemzeti Park Izsák melletti Kolon-tavi törzsterületén 1997-ben hozták létre a Madárvártát. Két matyói tanyaépületet alakítottak át úgy, hogy ott egész évben folyhat madármegfigyelési és gyűrűzési munka. A Madárvárta otthont ad a Kolon-tavi madártani, geológiai, botanikai és egyéb kutatásoknak. Lehetőség van még nomád táborozásra is, ahol a diákok vezető tanáruk segítségével, a Madárvárta eszközeinek használatával terepi, természetismereti gyakorlatra tehetnek szert. Működése során lehetőségeihez mérten részt vesz a Kiskunság madárvilágának felmérésében, számos védett faj mentési programjaiban és egyéb gyakorlati természetvédelmi munkában.
Gedeon Birtok borai
A Gedeon Birtok a legnagyobb kiterjedésű magyar borvidék egyik jó bortermelő táján, a Kiskunsági homokhátságon, a Gedeon dűlőben található családi vállalkozás. 60 hektáros szőlőbirtokuk Izsák és Ágasegyháza között helyezkedik el. Dűlőik klimatikus és talaj-jellemzői sajátos borkarakterek kialakítását teszik lehetővé. A szőlőfajtáik kiválasztásánál szem előtt tartották e vidék borászati és történelmi hagyományait. Boraik, melyek kiváló minőséget képviselnek többek között az Arany Sárfehér, a Cserszegi Fűszeres, a Kövidinka, a Pinot Noir és a különböző gyöngyöző borok.
Piéta szobor
Az állami gazdasági központ épületében álló értékes műalkotást 1952-ben le akarták dönteni, ezért a katolikus hívők egy ünnepi körmenettel átvitték azt a mai helyére, a katolikus templomkertbe. A Pietá – szabad fordításban „A fájdalmas anya” – a keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása. Az izsáki szobor alkotásának dátuma 1763. Hogy konkrétan ki és miért készítette, azt homály fedi. A szobor komoly értéket képviselő, műemléki védettségű alkotás.
Császártöltési Pincesorok
A Császártöltésre települő svábok már találtak az árterület szélén húzódó löszfalba vájt kezdetleges pincéket, amelyekhez több százat építettek az évek során. A legtöbb pince 15-20 méteres, de vannak ennél sokkal hosszabbak is. Hőmérsékletük egész évben állandó, 15 fok körüli, amely ideális a borkészítéshez és tároláshoz egyaránt. Eleinte kamra nélküli lyukpincéket készítettek. A legtöbbet az idők folyamán téglával burkolták, de találunk még olyat szép számmal, ahol látható az eredeti löszfalba vájt boltív. Jelenleg öt pincesor, kb 320 pincéjével öleli körül a települést. A Kis-sori, a Vidámsori, a Káposztáskerti, a Főkáptalani és a Bajtárs utcai pincék megyei jelentőségét az adja, hogy nem különülnek el a falu többi részétől.
Csonka-torony árpádkori templomrom
A templomrom műemléki védettséggel rendelkezik, amelynek pontos építési ideje nem ismert. Falai vaskosak, ablakai lőrésszerűek. Ez az egyetlen ennyire épen maradt romtemplom az Árpádkorból, mely az Alföldön található. A legenda szerint a templomot maga Szent István király építtette Imre fia emlékére. Ha Szent Imre halálának csillagászati napján, szeptember 7-én elzarándokolunk ide, akkor a késő délutáni órákban egy érdekes fényjelenségre lehetünk figyelmesek. A toronyablakon át ilyenkor süt be a nap a szentélybe.
Tázlár-Templomhegy
Az egyik legnagyobb régészeti lelőhely Tázláron, amelyet a népnyelv – pontosan emlékezve a régi időkre – Templomhegy néven őrzött meg. A nagy kiterjedésű homokdombon az első sírok még 2002-ben kerültek elő területrendezés során. majd a lelőhely több részletének szakaszos feltárására került sor. A 11. század végén és a 12. század elején az itt élő Árpád-kori magyarok templomot építettek és e köré temetkeztek. A régészek a templom körüli temető számos sírját is feltárták. A templom területére emléktáblát, kopjafát és emlékkeresztet állítottak. Így egy népszerű régészeti emlékparkot hoztak létre a területen, melyet folyamatosan, újabb és újabb látványelemekkel bővítenek.
