A vírusokra ráillik a mondás: Kicsi a bors, de erős! De ezért még nem kell tönkretenni az életünket!
A vírusok jelentős számban fordulnak elő a természetben, az emberi mikrobiom, azaz a bennünk és rajtunk élő mikroorganizmusok tömegének szerves alkotórészei. Bár rettegni nem kell tőlük, azért időnként sokféleképpen képesek megbolygatni az életünket.
https://doktorgodeny.hu/amit-a-virusokrol-tudni-erdemes-ava…
Csodafegyverünk az immunműködés
Amikor életünkben első alkalommal fertőződünk meg egy vírussal, akkor az viszonylag gyorsan képes terjedni a szervezetünkben. A vírus bejutása és a tünetek megjelenése közötti időt hívjuk lappangási időnek. Az immunrendszerünk a behatolót észlelve riadót fúj. A betolakodóval szemben kétféle védelmi rendszer aktiválódik: a humorális és a celluláris immunválasz.
A humorális a vírussal való találkozás után speciális ellenanyagok, antitestek termelését kezdi meg, melyek a vírusokhoz tapadva meggátolják, hogy a sejtekbe bejusson és terjedjen. Az immunoglobulin M (IgM) ellenanyagot a szervezet a fertőzés kezdetétől néhány hétig termeli. Az immunoglobulin G (IgG) termelődése csak ezután indul be, de ez évekig, akár élethosszan megmarad, és véd a későbbi fertőzésektől. Ha a vérben IgM mutatható ki, az friss fertőzésre utal, míg az IgG-é azt jelenti, hogy valamikor régen a szervezet már találkozott az adott kórokozóval.
A vírussal fertőzött sejtek egy interferon nevű anyagot kezdenek termelni, ami aktiválja, “odavonzza” a különböző immunsejteket. Ha ezek vírusgyanús fehérjét “találnak” egy sejt membránján, akkor a bennük levő vírusokkal együtt elpusztítják azokat. Ez a celluláris vagy sejtes immunválasz, ami fontos védelmi rendszer. Bár a fertőzés első napjaiban úgy tűnhet, hogy a vírus győzedelmeskedik, de aztán beindul az immunrendszerünk, és megfordítja a csatát.
Trükkös vírusok
Ha egy olyan vírussal találkozunk, amivel korábban már volt dolgunk, akkor a vírusnak kevés esélye van. A szervezetünk már ismeri ezt a vírust és az ellene termelt IgG ott kering a vérünkben. Amikor ismét megjelenik a vírus, az immunrendszerünk csírájában fojtja el az ismételt próbálkozását.
A vírusok azonban trükkösek és mutálódnak, azaz megváltoztatják a tulajdonságaikat. Ezért van az, hogy például a tavalyi influenzavírus vagy akár az idei koronavírus helyett legközelebb egy olyan változat betegít meg bennünket, amivel korábban még nem találkoztunk, mivel nem is létezett. Pont ezért nincs sok értelme ellene védőoltást fejleszteni, mivel nem tudjuk megjósolni előre sem a mutáció helyét a génszakaszban, sem a mértékét, így a vakcina csak bizonytalan kísérlet az új vírussal szemben. Ezt bizonyítja több vizsgálat is, közülük az egyik – az USA egész lakosságát felölelő elemzése – amely, kimutatta, hogy miközben a 65 év feletti lakosság korábbi 15%-os oltottsági szintje mára elérte a 65%-ot, az influenza halálozás jóformán nem változott semmit.
A vírus ezen tulajdonságára hivatkozva ijesztgetnek bennünket a második hullámmal, de nincs az a jövőbelátó, amely előre meg tudná jósolni az időpontját. Lehet ugyanúgy szezonális, amilyen a tél végi, légúti megbetegedéseket a koronavírussal karöltve okozó influenza is.
A munka jelentős részét bízzuk az immunrendszerünkre, higgyük el, ha egész évben vigyázunk szervezetünk egészséges működésére, meg fog védeni bennünket a vírusok támadása ellen!
IMMUNERŐSÍTÉS pre- és probiotikus készítményeink a tökéltetes felszívódásért. Keress bátran! +36303162443
https://www.nics.hu/Default.aspx…
Forrás: Egészség kuckó- Facebook oldala
