Kezdőlap Egészség-szépség A bélflóra szerepe a COVID-19 fertőzésben

A bélflóra szerepe a COVID-19 fertőzésben

A koronavírus nem az egyetlen megbetegedés, ami a bélflóra nagymértékű változásával jár. Ez a változás sokféle módon kialakulhat. Például, a megbetegedés okozta gyulladás, a megváltozott étrend vagy a gyógyszeres kezelés mind felboríthatja az egyensúlyt a bélrendszerben. Ez az úgynevezett diszbiózis aztán másodlagos problémákat okozhat, mint például új fertőzések, a bélfal áteresztőképességének növekedése, szisztémás gyulladás kialakulása. A kutatócsoport a H7N9 influenza, vagyis madárinfluenza példájára alapozta a hipotézisét. Az H7N9 vírust kutató tanulmányban ugyanis leírták, hogy az enyhe tüneteket mutató betegek nem mutattak jelentős eltérést a bél baktérium összetételében, a különbség a súlyos és a kritikus fertőzöttek között azonban könnyen felismerhető volt. Az itt bemutatott kutatás előbbi eredmények alapján vizsgálta a bélflóra változásait a koronavírus fertőzés esetén.

A frissen publikált kutatás kimutatta, hogy a koronavírussal fertőzött betegek bélmikrobiom diszbiózist mutatnak, ami annyit jelent, hogy egyes fajok mennyiségben eltértek az ideális és megszokott szintjüktől. Ezt nem lehet diagnosztikai eszközként kezelni, mivel nem azt mutatja meg, hogy jelen van-e a vírus a vizsgált személyben, viszont az elváltozás mértéke a vírusfertőzés súlyosságával mutat összefüggést.

Négy baktériumfaj kiemelkedően fontos lehet, mivel a szintjük jelentősen csökkent a kritikus állapotban lévő betegeknél. A kutatók a butirát-termelő baktériumokat, így a Faecalibacterium prausnitziiClostridium butyricumClostridium leptum és Eubacterium rectale fajokat emelték ki, mint potenciális biomarkereket. Ezek a baktériumok jelen lehetnek magasabb vagy alacsonyabb mennyiségben egészséges embereknél is, és alapvetően jótékony hatásúak. A kutatás legfontosabb eredménye az volt, hogy ezeknek a fajoknak majdnem minden kritikus állapotban lévő koronavírus fertőzött betegnél lecsökkent az aránya.

A másik elváltozás, melyet a publikáció leír kritikus állapotú betegek esetében, az Enterococcus és Enterobacteriaceae baktériumok jelentős növekedése. Ezek a baktériumok még egészségesekben is patogének lehetnek, ami annyit jelent, hogy legyengült immunrendszer esetében könnyedén megtámadhatják a szervezetet (opportunista patogének). Mindez annyit jelent, hogy ha előbbi opportunista patogén baktériumok szintje megemelkedett és az említett négy baktériumfaj szintje lecsökkent egy koronavírussal fertőzött betegnél, akkor nagy rá az esély, hogy a beteg kritikus állapotba kerül, még akkor is, ha a tünetei a diagnózis időpontjában nem azt mutatják.

A kutatás elsőként írta le, hogy koronavírus fertőzés lefolyása tekintetében jelentősége lenne a bélflóra egyensúlyának. A kutatás eredményei alapján a bélflóra itt leírt elváltozásai segíthetnek azonosítani a magas kockázati csoportba tartozó betegeket, és ennek megfelelő terápiás beavatkozás révén megelőzni a kritikus állapot kialakulását.forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/…

A COVID-19 fertőzést valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Diagnosztizálására pontos módszerek vannak, ennek ellenére a betegség súlyosságát gyakran igen nehéz prediktálni, főleg a kritikus és súlyos esetek megkülönböztetésénél. Ebben segíthet egy újonnan publikált kutatás, amely megmutatta, hogy a jelenlegi koronavírus milyen hatással van a bélflórát alkotó baktériumokra.

(Forrás: Egészség kuckó Facebook oldala)