Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
A szinte sokkoló munkaerő-piaci reálfolyamatok ellenére a megelőző év hasonló időszakához és a korábbi negyedévekhez képest változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index júniusban is, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 70 pontos érték továbbra is egy részben optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében. A negyedéves jelentésből megtudhatjuk, hogy a járvány hatásai ellenére a megkérdezettek körében ismét kifejezetten magas értéket, 58 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire könnyen találnának maguknak új állást: az előző év azonos időszakában ez az érték 57, 2018-ban pedig 53 pontot vett fel.
Azonban drámai visszaesés tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: az ezt mérő részmutató 16 pontot zuhant az előző negyedévhez képest, így a jelenlegi 74 pont a 2015-2016-ban tapasztalt értékeket idézi. Hasonló visszaesés látható a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban is, ahol a 2017 szeptembere óta folyamatosan 90 pont feletti érték most 85-öt vett fel – hasonlóan a négy-öt évvel ezelőtti időszakhoz.
A fenti mutatószámokkal ellentétes irányú, ugyanakkor szintén komoly változás figyelhető meg a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció kapcsán is: a munkahely megőrzése érdekében érzett elkötelezettséget mérő mutatószám február óta 22, 2019 júniusa óta pedig 23 ponttal ugrott meg, így a mostani 60 pontos érték rekordmagasnak számít a 2014-ben indított kutatás kezdete óta. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy a válaszadók jelenleg 70%-a hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami közel 20 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához, illetve az előző negyedévhez képest. Emellett további 19 százalékpontot emelkedett 3 hónap alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (51%), illetve 38%-ról 56%-ra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának. A munkavállalók motivációjának – vagy inkább szorongásának – drasztikus emelkedéséről tanúskodik az is, hogy a saját költségükön magukat továbbképezni hajlandó munkavállalók köre gyakorlatilag megduplázódott: a februári 35-ről 65%-ra ugrott ezen dolgozók aránya.
Nagyrészt egyébként a fenti motivációs elemnek, illetve az esetleges újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető, hogy a korábban említett két másik részmutató zuhanása ellenére a munkavállalói bizalmi index alapvetően változatlan maradt.
„A válság hatására az elmúlt években tapasztalt munkaerő-piaci trend egyértelműen megváltozott” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: míg korábban egyre kevesebb személyes áldozatra és energia-befektetésre volt szükség egy munkavállaló részéről a munkahely megtartása érdekében, a hirtelen megugró motivációs kedv arról tanúskodik, hogy a munkavállalók élesedő versenyhelyzetre számítanak.
Ugyancsak árulkodó adat az is, hogy a tavaly júniusi 82%-ról, valamint az idei februári 78%-ról mostanra 72%-ra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Szintén radikális esés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az illető válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a helyét a mostani munkahelyén: itt egy év alatt 22, 3 hónap alatt pedig 18 százalékpontot esett azok aránya, akik több mint öt évre terveznek (55%).
A különböző demográfiai változókat is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak a korábbi időszakhoz képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben a budapestiek (72 pont), valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők (72, illetve 70 pont). Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 68, a férfiaknál 71 pontot mértek.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága- Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében- Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani- annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön- annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne- annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.
