Az esővíz nem a problémák forrása, hanem azok egyik megoldása – ez a nézőpontváltás is kirajzolódott azon az informális tanácskozáson, melyet a csapadékvíz kezeléséről tartottak kedd reggel a Városházán. Az alkalom egyszerre járta körül azt, hogy hol keletkezik és hogy hol jelentkezik a probléma. Megoldási módok és javaslatok is elhangzottak mind a jelen, mind a jövő vonatkozásában. A Szolnoki úti aluljáró esetében például a szivattyúk kapacitásbővítéséhez kapcsolódóan a forgalomirányítással is egybekötött elöntésérzékelő rendszer kiépítését tervezik.
A rövid idő alatt nagy mennyiségben lehulló csapadék okozta nehézségek kapcsán kezdeményezett informális ülést kedd reggelre Király József önkormányzati képviselő (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) a Városháza egyik termébe. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság tagjai, az illetékes tanácsnokok, az önkormányzat szakemberei, valamint az érintett hatóságok (városrendészet, katasztrófavédelem, rendőrség stb.) részvételével zajló alkalom témáját Falu György alpolgármester helyezte tágabb kontextusba. Ily módon egy nézőpontváltással az a szemlélet került a középpontba, mely az esővízben nem a gondok okozóját, hanem azok egyik megoldását látja.
„A problémát nem ott kell kezelni, ahol jelentkezik, hanem ahol keletkezik” – véli Falu György alpolgármester. Mint azt a tanácskozáson is hangsúlyozta, a felelős vízgazdálkodás mindannyiunk közös ügye, és a lakosság aktív együttműködése is szükséges a megvalósulásához. Ahogy a nagyarányú burkolás, térkövezés nyomán a város zöld felületeinek csökkenése is részben lakossági magatartás következménye, úgy az esővíz elvezetésében jelentkező gondok egy része is erre vezethető vissza. Mint megjegyezte, a Városházára beérkező panaszok hátterében is a legtöbb esetben az áll, hogy az a víz folyik vissza a pincébe/házba/udvarra, amit korábban a tulajdonos vagy valamelyik szomszédja vezetett ki a közterületre.
Pedig a klímavészhelyzet is azt sürgeti, hogy az esővizet nem elvezetni kell, hanem felfogni és helyben hasznosítani. A zárt csatornarendszer – miként azt Hegedűs László mérnök, a Bácsvíz Zrt. csatornahálózat üzemvezetője is elmondta – egyáltalán nem felel meg ennek a követelménynek, ráadásul a legdrágább megoldások közé tartozik: kiépítése nagyon költséges, hasznot pedig nem hoz.
A hozzászólásra felkért szakemberek egyértelművé tették: van megoldás. Varga László geográfus azt mutatta meg, hogy a térinformatikai rendszerek miként nyújthatnak segítséget ehhez. Farkas Barta Kata, a 10 millió Fa mozgalom kecskeméti csoportjának vezetője azt az esőkert projektet ismertette, melyről a múlt héten már a Kecskeméti Televízió vendégeként egy stúdióbeszélgetés keretében is beszámolt. Knoch Csaba műszaki tervező pedig olyan esővízgyűjtő rendszerekről számolt be, melyek magánházaknál és közintézményeknél egyaránt módot adhatnak a csapadék felfogására, helyben tartására és hasznosítására. Ilyen projektek megvalósításra a különféle európai uniós és hazai pályázatokból is lehet forrásokat szerezni, mert mint Balogh Zoltán, az önkormányzat Pályázatkezelési és Közbeszerzési Osztályának vezetője fogalmazott, „luxus ivóvízzel öntözni”.
Addig is azonban, amíg ilyen beruházások megvalósulhatnak, kezelni kell a helyzetet. Király József kérdéseit – hogyan valósul meg a meglévő rendszer üzemeltetése; kritikus esetben ki dönt egy-egy közlekedési csomópont lezárásáról; megfelelően fertőtlenítik-e a köztereket egy-egy árvízszerű helyzet után; tud-e kárenyhítést adni a város; elegendő forrás és eszköz áll-e rendelkezésre mindezekre? – dr. Orbán Csaba, a városháza városüzemeltetési osztályának vezetője válaszolta meg.
Elhangzott: a csapadékcsatorna a város tulajdona, Bácsvíz Zrt. az üzemeltetői feladatokat – például a 3-4000 víznyelő tisztítását – látja el. A város költségvetésében nagyságrendileg 70 millió forint van erre a célra, de ebből kb. 20 millió forintot adóként fizet kell befizetnie a cégnek.
Az aluljáró szükség esetén történő lezárása jelen pillanatban a katasztrófavédelem hatásköre. Az ott található négy szivattyú kapacitásbővítése tervben van, várhatóan ősszel versenyeztetik majd meg a projektet. Ezzel egyidejűleg olyan elöntésérzékelő rendszer kiépítését is kívánatosnak tartják, amely nemcsak a szivattyúkat hozza automatikusan működésbe, de egyúttal a forgalomirányítás felé is továbbítja a jelzést, hogy az aluljárót átmenetileg nem lehet használni.
A csapadékvíz közterületre való kivezetése kapcsán elmondta: az építési törvény 1997-es módosítása óta főszabály szerint tilos ezt a megoldást választani. Ugyanígy a szennyvízcsatornába sem szabad bevezetni az esővizet.
A hozzászólók valamennyien szükségesnek tartották, hogy a csapadékvízzel való gazdálkodás szempontjai már a tervezés folyamatában szem előtt legyenek, és hangsúlyozták: az újszerű megoldások érvényesítéséhez elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása és bevonása.
Forrás: Hiros.hu Fotó: ARM
