Kezdőlap Zenei élet Bach: Szóló gordonkaszvitek – Perényi

Bach: Szóló gordonkaszvitek – Perényi

Méltán számít szenzációnak Perényi Miklós új albuma: négy évtized után ismét rögzítette a Hungarotonnál J. S. Bach összes csellószvitjét.

Az 1948-ban született Perényi Miklós zenész családban nőtt fel. A zene iránti fogékonyságát korán felfedezték: gordonkatanulmányait ötévesen kezdte, majd rendkívüli tehetségként már hétévesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára. Hangszeres tanárai Zsámboki Miklós, Banda Ede, Enrico Mainardi, illetve Pablo Casals voltak.

Perényi Miklós repertoárja hangszerének szinte teljes irodalmát felöleli. Első önálló koncertjét kilencéves korában adta a Zeneakadémián, és hosszú pályafutása alatt fellépett a világ szinte összes rangos koncerttermében.

Generációjának egyik legnagyobb csellistája, hangszerének világhírű képviselője, a kétszeres Kossuth-díjas Perényi Miklós 40 évvel ezelőtt már rögzítette a Hungarotonnál a zenetörténet legismertebb és legnehezebb kompozíciói közé tartozó hat szvitet – és szenzációs, hogy most, négy évtized elteltével ismét az ő előadásában hallhatjuk Johann Sebastian Bach életművének ezen jelentős darabjait.

Különös folytonosságot kölcsönöz ennek a lemeznek, hogy Johann Sebastian Bach szólócsellóra írt hat szvitjének (BWV 1007–1012) újra felfedezése egyértelműen Perényi Miklós egykori tanárának: Pablo Casalsnak köszönhető. A katalán csellista-legenda otthonában és legszűkebb baráti körében éveken át csiszolta a szvitek interpretációját, mielőtt pódiumon bemutatta, majd lemezre vette azokat. Casals interpretáció-történeti jelentőségét mutatja, hogy nyilvános előadásai nyomán a csellószvitek bekerültek a koncertrepertoárba.

 „Az 1981-ben megjelent album után – egy televíziós felvételtől eltekintve – az elmúlt évtizedekben nem játszottam újra lemezre Bach szvitjeit. Az eltelt évtizedek során azonban az anyag vissza-visszatért, foglalkoztatott, egyre több információ, egyre több tudás halmozódott fel bennem a darabokkal kapcsolatban, így szükségesnek éreztem újra stúdióban rögzíteni az anyagot. Az olvasatban is változott a helyzet: rengeteg gondolkodás van a mögött, hogy a nem egyértelmű részeknél – és ezekből jócskán akad, gyakorlatilag valamennyi szvitben – melyiket is válasszam. Természetesen ez a felvétel is egyfajta időszakot rögzít, ámde a folyamatos változás mellett ott áll egy keret is, mely a darabok állandóságát biztosítja. És ez az anyag komplexitását, végső soron pedig a szerzőt, Johann Sebastian Bachot dicséri.” – vallott Perényi Miklós.

 „A nagy művész képzeletében a jelentős művek szüntelenül megújuló alakban tűnnek föl. Előadásról előadásra apró változásokat fedezhetünk fel, hat évtized alatt pedig már a művész életkora és az őt körülvevő korszak is alakíthatja koncepcióját. Az idő prizmája csillog elénk. Benne egyrészt Perényi Miklós pályahossziglani szellemi beszélgetése Bach szvitjeivel, másrészt a kompozíciók 18. századi keletkezésének és az előadót 200 évvel később is megtermékenyítő aktualitásának kapcsolódása. Ennek köszönhetően a művészi újrafelfedezések nem múzeumi tárlókba száműzik a régi zenét, hanem jelen időt kölcsönöznek annak.” – nyilatkozta a lemezről Hollós Máté, a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója.