Érdekességekkel, koncerteken ritkábban hallható – és nemzetközi viszonylatban kevésszer feljátszott darabokkal jelentkezik harmadik Warner albumán Augustin Hadelich.
Az Olaszországban – ám német családba született, de aztán az Egyesült Államokban diplomázó és ma már ott élő Augustin Hadelich kölyökképe megtéveszti a szemlélőt: idén áprilisban harminchatodik évét töltötte be az egykori csodagyerekből mára már nemzetközi sztárrá lett hegedűművész, akinek a most kiadott már a tizennegyedik lemeze – és számos kitüntető címmel és díjjal büszkélkedhet.
Augustin Hadelich 2006-ban Indianapolisi verseny-győztes, 2009-ben Abery Ficher ösztöndíjnyertes, 2011-ben a Boretti-Button Alapítvány kedvezményezettje, 2012-ben Segal-díjas, 2016-ban Grammy-győztes, 2017-ben az Exeteri Egyeztem díszdoktora, 2018-ban „Az év hangszerese” lett a Musical America – vagyis a legrégebbi amerikai klasszikus magazin szavazásán. Mindezeket csak azért volt érdemes így kilistázni, mert nem igazán megszokott még a legnagyobb ígéretek és a legkiválóbbak között sem, hogy harmincnégy éves korukra ilyen renoméval rendelkezzenek.
Ráadásul Hadelich ennyi elismeréssel és lemezzel a háta mögött még mindig egy ifjú ember, aki egyre magasabbra tör a nemzetközi koncertéletben. Két éve szerződött a világ egyik legnagyobb hanglemezkiadójához: a Warner Classics-hoz, ahol ez a harmadik lemeze: mégpedig színtiszta cseh programmal, és az előzőhöz hasonlatosan mondhatni számos érdekességgel.
Augustin Hadelich új albumán nyitódarabként Antonín Dvořák: a-moll hegedűversenyét mutatja be, mégpedig egy magasan jegyzett és kiváló együttes: a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretével, melyet most egy született cseh karmester: Jakub Hruša vezényel. Dvořák gordonkaversenye alapdarab, zongoraversenye kevésbé ismert – de azért több nagy név is lemezre vette már –, hegedűversenye azonban a másik kettő mellett még kevésbé favorizált.
Ezért különleges csemege meghallgatni – vagy éppen felfedezni – egy ilyen minden szempontból elsőrangú előadásban. A karmester anyanyelvi szinten beszéli Dvořák műveit, a zenekar színei remekek, Hadelich pedig kiválóan átérzi és átadja a hallgatónak a darabban rejlő túlcsorduló érzelmi töltést: mely az akkoriban Amerikában turnézó komponista honvágyából éppúgy táplálkozik, mint a sógornője iránti szerelmi szenvedélyből és az annak halála miatt érzett fájdalomból.
A program második részében cseh kamarazenét hallunk: Dvořáktól a Romantikus darab, a Humoreszk és a „Dalok melyekre anyám tanított” egy átirata mellett veje: Josef Suk: Négy zenedarabját és Leos Janacek komplett Hegedűszonátáját mutatja be Hadelich régi és kipróbált kamarazene-társa: Charles Owen zongorázásával.
Az egymástól merőben különböző – ám célzottan a cseh zeneiséget megjeleníteni kívánó darabok nyilván intimebb, ámde hasonlóan virtuóz zenésélésre nyújtanak lehetőséget – mellyel Hadelich és Owen szép összhangban élni is tud.
Komlós József JR
