Annak ellenére, hogy a közönség előtt zárva van a kecskeméti teátrum, a 2020/21 évadra tervezett ütemterv szerint zajlanak a próbák. A zárt ajtók mögött komoly munka folyik. Jelenleg három előadással (Férjek és feleségek, Egy csók és más semmi, Jövőre, veled, itt 2.) készülnek a társulat tagjai.
„Noha nem tarthatunk előadásokat, de dolgozunk és az eredeti terv szerint próbálunk. Ez azért fontos, mert a november óta tartó bezárás miatt csak néhány előadást szükséges majd pótolnunk. Az újranyitást követően a nézőket már új darabokkal is várjuk, ezért elképzelhetetlen volt, hogy leálljunk” – mondta el Cseke Péter direktor.
A Férjek és feleségek főpróbáját pénteken tartották meg a Kelemen László Kamaraszínházban, ezúttal nézők nélkül. Az előadás Woody Allen 1992-ben készült filmjének színpadi átdolgozása. A teljes próbafolyamat hat hetet vett igénybe. A próbákkal párhuzamosan készült el a teátrum műhelyében a teljes díszlet, Rákay Tamás tervei alapján. A színház varrodájában is a szokott módon folyt a munka, dolgoztak a varrógépek, hiszen a jelmezekre nagy hangsúlyt fektetett Kovács Yvette Alida, aki a színek kombinációival is megerősíti a párok éppen aktuális egymáshoz viszonyulását. A díszlet kiemelkedő eleme egy írógép, amelynek hátuljába egy zongorát építettek. A hangszert az előadás során Szemenyei János és Ferencz Bálint számos alkalommal megszólaltatja, hiszen közösen énekelt dalok, kísérő dallamok egészítik ki a kimondott érzéseket, és intim mozdulatokat.
„Ez a csapat fantasztikusan tud együttműködni, de egyenként is nagyon erősnek tartom a szereplőket. Annak ellenére, hogy a darabot számos közös és szóló dal, valamint bonyolultabb koreográfiák tarkítják, tudtam, hogy számíthatok rájuk. A zenék terén Károly Katalin, a táncok tekintetében Túri Lajos Péter volt a segítségemre. A hétköznapi párkapcsolati problémák feltárását Woody Allen humorral kiegészítve próbálja meg tálalni. Arra törekedtem, hogy ezt a humort, a feltörő fájdalmakat, a személyiségekben rejlő frusztrációkat és a vonzódásokkal járó érintéseket a lehető legközelebb tudjam hozni a nézőkhöz azzal, hogy a magyar emberekre jellemző kifejezési módokat építem bele a reakcióba. A vizuális élmény, tehát a díszlet és jelmezek szintén azt segítik, hogy a folyamatos változásban lévő személyek állapotával azonosulni tudjon a közönség” – mondta el Szente Vajk, a Kecskeméti Nemzeti főrendezője és a darab rendezője.
„A főpróbára azért volt szükség, mert egy darab félig történő elkészítése nem szerencsés. Annak ellenére, hogy nem tudjuk, mikor állhatunk színpadra közönség előtt, nem volt kétségem afelől, hogy végig kell vinnünk a próbafolyamatot. A lecke fel volt adva a színészeknek. Nem csak a saját szerepükbe kellett belehelyezkedniük, hanem a közönséget is oda kellett képzelniük a nézőtérre. Azt hiszem, rendhagyó főpróbát tartottunk” – tette hozzá a rendező.
