A lisztérzékenység vagy gluténérzékenység (cöliákia) nem azonnal jelentkező probléma, elég hosszú ideig lappangó. Vagyis vannak tüneteink, enyhe hasmenés, hasfájás puffadás, de nem foglalkozunk vele. Folyamatosan visszaköszön, amiről már írtam, hogy kis dolgokkal nem foglalkozunk.Viszont a felszívódási zavarok, súlyos tápanyaghiányhoz vezetnek. A vékonybél nyálkahártyája sérül, így a tápanyagok felszívódását segítő bélbolyhok is itt találhatók, a károsodás következtében nem tudja feladatát ellátni. Ennek következtében az elfogyasztott táplálék nem tud megfelelően hasznosulni. Tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-hiány jelentkezik. Szénhidrátok, fehérjék és zsírok felszívódása csökken. A nem hasznosuló zsírok okozzák a hasmenést, vagy lazább zsírfényű székletet. A normál fehérjeszint nélkülözhetetlen a szervezetben ahhoz, hogy megakadályozza a véredényekből a folyadék szövetek közé történő szivárgását. Amennyiben a vérben található fehérjeszint lecsökken, így gyakran jelentkezik puffadás, ödéma, különösen a boka és a lábfejek területén.Az összes zsírban oldódó vitamin felszívódása zavart szenved.
A vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat. A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget, a K-vitamin hiánya pedig vérzékenységet okozhat.A lisztérzékenység befolyásolja a pajzsmirigy működését is.A Today’s Dietitian című lap tavaly novemberi számában megjelent tanulmány a pajzsmiriggyel kapcsolatos autoimmun betegségek közé sorolja a lisztérzékenységet, amely így tehát súlyváltozással járhat. Amikor a pajzsmirigyet éri támadás, az túl sok vagy túl kevés hormont kezd termelni, így megváltoztatva az anyagcsere folyamatát. Általában inkább lassul a működése, amely szintén lassabb anyagcseréhez, ezáltal súlynövekedéshez vezet. Kutatók szerint a gluténmentes étrend segíthet visszaállni a pajzsmirigynek a normál működésre.Miért is fontos odafigyelni, hogy mit eszünk, mit veszünk le a boltok polcairól?
A mesterséges adalékanyagokon kívül a gluténnak nevezett búzafehérje, sok feldolgozott élelmiszerben megtalálható, ezt a mennyiséget a bélrendszer már nem tudja rendesen feldolgozni.Nagyszüleink is ettek kenyeret, sőt tésztaféléket is. A sütemények is ott voltak a vasárnapi ebéd mellett.Miért nem ismerték a nagyszüleink, dédszüleink az ételallergiát?Manapság a lakosság közel harmada érintett valamilyen étel-érzékenységben. Különösen riasztóak a gyerekek körében végzett vizsgálatok!HOGYAN ÉLTEK RÉGEN?- Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak. Azonnali feldolgozás. – Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel. Azt ették ami termett és nem azt amit a reklámok sugaltak.- Az ételt otthon főzték meg hagyományosan. A lányok segítettek a konyhában.- Nem ettek vegyszerrel teletömött élelmiszereket! Génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat. Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók egészségének kárára.- Nem ipari méretekben tenyésztett állatok húsát fogyasztották! Ráadásul megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek.
Ősszel a maguk termelte káposztát ,,betaposták” 5-6 hét alatt magától, a tejsavbaktériumoknak köszönhetően, besavanyodott. Házitejet ittak és az ebből készült aluttejet ették. Nem rontottak el mindent már az elején! A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben, megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre.- Végezetül egy fontos szemléletbeli különbség: a tudást generációról-generációra adták át! Nem a tévében látták, vagy az interneten olvasták. Az idős családtag csakis jót akartak az utána jövő generációnak. Ez sajnos nem mondható el a manipulált média és a fogyasztói társadalom korában.Fermentált zöldségek, savanyú káposzta, kovászos kenyér.A fermentálási folyamatról már írtam, de nézzük miért jó a kovászos kenyér.Amikor nagyszüleink bedagasztották a kenyeret, nem sütötték ki azonal hanem csak másnap. A kovászos kenyérnek kell 8-10 óra kelési idő. Ez idő alatt a kovász elvégezte a maga feladatát, feldarabolódott a gluten, így már emészthetővé vált. A mai gyorskelesztésnél az élesztő ezt a folyamatot nem végzi el.
Jelentkezzetek időben a Januári tea délutánra. Megmutatom hogyan fermentáljunk. Igazi kovászos kenyeret ehetünk. A jelenlevők közül kisorsolunk egy biorezonanciás állapotfelmérést + meglepetés. Időpont: Január 15. Bejelentkezés: +36303162443
Forrás: Egészség kuckó Facebook oldala
