Az egyik legkiemelkedőbb parasztverselő Kiskunhalason Gózon István (1821-1912) gazdálkodó volt. A helyi irodalmi élet legtermékenyebb népköltője kétszáz éve született.
Őrá emlékeztek zártkörű eseményen a Pásztortűz Egyesület tagjai február 27-én, a kiskunhalasi régi református temetőben.
Végső István elnök köszöntő szavai és gondolatai után Monda Margit, Mongyi Gergely és Pásztor Gergely mondott el és olvasott fel Gózon-verseket. Gózon István szegény családból származott. Az első házassága szerencsétlenül sikerült, hisz a felesége mellett gyermekei is korán elhunytak. 1848/49-ben a kiskun szabadcsapatban harcolt. Jól ismerte a pusztát és annak népét, valószínűleg pásztor és
betyár is volt. Majd pandúrnak állt. Miután leszerelt, gazdálkodni kezdett. A futóhomokon teremtett szőlészete és gyümölcsöse a környék mintagazdaságának számított. Emellett írt, rengeteget írt. Versei és elbeszélő költeményei nagyon népszerűek voltak. Szilády Áron református lelkész, nyelvész is támogatta ezt a tevékenységét. Unokája, Nagy Czirok László néprajzkutató pedig összegyűjtötte és rendszerezte nagypapája munkáit – idézte fel Végső István a neves parasztverselő életét és munkásságát.
Az esemény végén az emlékezés virágait, koszorút és mécsest helyeztek el Gózon István sírjánál az egyesület megjelent tagjai.
