Budapest, 2021. július 22. – Visszafogott színek, nagyobb és belátható terek, speciális hinták: így néz ki egy integrált játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak. A magyarok háromnegyede nem találkozott még olyan játszótérrel, ahol
fogyatékkal élők is játszhatnak, miközben az emberek több mint fele szívesen járna ilyen játszótérre a lakóhelye környékén – derült ki a játszóterek, kertek és közterek tervezésével foglalkozó Royalkert reprezentatív kutatásából.
A magyarok közel fele, 44 százaléka elégedett a környezetében lévő közösségi parkok, játszóterek felszereltségével, a megkérdezettek fele pedig leginkább olyan játszóterekre vágyik, ahol az egész család, felnőttek és gyerekek is jól tudják érezni magukat – derült ki
játszóterek, kertek és közterek tervezésével foglalkozó ROYALKERT reprezentatív kutatásából, amely a magyarok játszóterekkel kapcsolatos igényeit mérte fel. A felmérésből az is kiderült, hogy 76 százalék viszont még nem találkozott olyan játszótérrel, ahol vannak
például mozgássérültek által is használható játékok, annak ellenére, hogy a magyarok fele szívesen venné, ha lenne ilyen a környékén.
Játék mindenkinek
„Az integrált játszóterek amellett, hogy lehetőséget adnak a fogyatékkal élő gyerekek számára a biztonságos játékra, erősítik a társadalmi kohéziót, a szociális hálót, és edukálják a gyerekeket. Minél kisebb korban találkoznak ugyanis a kicsik fogyatékkal élőkkel, annál
hamarabb megtanulják, hogy sokfélék vagyunk és ez teljesen normális” – mondta Fodor Anita, a ROYALKERT rehabilitációs- és tájépítész szakmérnöke.
Fodor Anita szerint a hétköznapokban nehéz helyzetet teremt, ha egy fogyatékkal, vagy részképességekkel élő bekerül egy ép emberek számára épített, és az ő igényeikre kialakított térbe, ahol kiderül, hogy nem tudja ugyanazokat megcsinálni, mint a többiek.
Különösen nehéz helyzet ez, ha otthon a családi környezetében egyébként az ő kényelméhez alakítottak mindent. Az integrált játszóterek építésének célja az, hogy olyan minivilágokat teremtsenek, ahol a fogyatékkal élő nem számít kirívóan másnak, mint az ép
társai. A mozgás és szabadtérben tartózkodás lehetőségét nem lehet elvenni senkitől, az pedig különösen fontos, hogy a jellemzően mozgásszegény életmódot folytató fogyatékkal élők végre lehetőséget kapjanak a játékra.
Nincsenek vibráló színek és bonyolult szerkezetek
Egy integrált játszótérnek számos feltételnek kell megfelelnie, ilyen például a rugalmasság, vagyis, hogy a tér megfeleljen egy szélesebb réteg igényeinek, gond nélkül tudja azt használni egy nehezebben mozgó, egy hallássérült, vagy egy autista kisgyermek is. Arra is
figyelni kell, hogy a játszótér egyszerű, letisztult legyen.
„Nem használunk vibráló színeket, bonyolult szerkezeteket. A játékok beláthatósága és a térben való orientáció egyszerűsítése kiemelt fontosságú. Természetes, hogy nagy terekre van szükség, nem csak az egyes játékok között, de az egész játszótéren, hiszen a kerekesszéket használóknak több helyigényre van szükségük, de alap, hogy férjen el egy babakocsi is probléma nélkül” – mutatott rá Fodor Anita. A játszóterek tervezésekor szintén figyelembe kell venni, hogy a különböző képességű gyerekek, felnőttek ugyanúgy tudják
használni az eszközöket, vagyis legyen a játszóeszközön olyan megoldás, amit kerekesszékből is el lehet érni, vagy részképességekkel rendelkező fogyatékos gyermek is tud használni.
Trambulin és hinta mindenkinek
Az integrált játszótereken minden játéknak megvan a maga funkciója. A szakember szerint például a hintázás az egyik legfontosabb mozgás az agyi fejlődésben. „Egy fészekhintát pedig nagy valószínűséggel képes lesz használni egy gerincsérült, vagy egy mentális beteg.
A mászókák a logikai fejlesztésben fontosak, gyermekkorban segítik a szem-kéz koordináció javulását. Az egyes forgójátékok, nyomkodós, gombos játékok pedig a térbeli orientációt, egyensúlyérzéket, finommotorikát fejlesztik. Trambulinból is van olyan, amit kerekesszékes gyerekek is használhatnak, ez pedig hatalmas élményt jelent számukra. De sok ép kisgyerek is küzd figyelemzavarral. Egy integrált játszótér nekik is segíthet, hiszen játék közben fokozottan figyelnie, fókuszálnia kell a körülötte lévőkre.”
Egyre több lesz az országban
Az ország első integrált játszóterét 2016-ban Szombathelyen hozta létre a Royal-Kert Kft. Azóta Nyíregyházán (2016), Alsóörsön, Székesfehérváron, Győrött (2017) és legutóbb Veszprémben (2018) telepített integrált játszótereket, közösségi tereket. Schmidt Jenő a
Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Tab város polgármestere szerint fontos, hogy egyre több ilyen projekt valósuljon meg itthon. „Jelenleg országosan 15 ilyen játszótér fejlesztése van folyamatban. Örömmel látjuk, hogy az önkormányzatok
tesznek az integrációért.”
