Időszakos csökkenés után minimális mértékben, de elkezdtek felfelé mozdulni az értékesítési árak a belvárosi ingatlanpiacon. A szakértő szerint a bérlakások piacán is számíthatunk erre, ha megmarad a most kibontakozó lendület.
Az elmúlt időszakra rányomta a bélyegét a vírushelyzet: visszaesett mind a kereslet, mind a kínálat. A májusi nyitás után jött újra lendületbe a piac, és szinte teljesen visszatért a régi érdeklődési kedv – jelezte Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodáinak szakmai vezetője.
Az áraknál csak minimális ereszkedés volt tapasztalható a járvány hónapjaiban – és mivel a tulajdonosok nem követték a piaci változásokat az árak csökkentésével, így a kereslet is mérséklődött az ingatlanaik iránt -, de ahogy visszatért az élet a piacra, úgy az árak is visszakapaszkodtak, sőt még egy minimális áremelkedés is megfigyelhető. Ezáltal a korábban túlárazottnak tekinthető lakások iránt is megnövekedett az érdeklődés.
Az ingatlanközvetítő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a túlárazás jelensége továbbra is folyamatosan jelen van a belvárosi ingatlanpiacon: egyes esetekben elérheti akár a 30-40 százalékot is. Az oka általában annyi, hogy a tulajdonosok abból indulnak ki: a “szomszéd, család mondta, van a családban ingatlanos, aki ért hozzá, itt a házban ennyiért-annyiért kelt el ilyen lakás” – fogalmazott Garaba Gergely.
Ugyanakkor egy másik okra is felhívta a figyelmet, ez pedig az, hogy a tulajdonosok gyakran az alapján határozzák meg a hirdetési árat, hogy nekik mennyi pénzre lenne szükségük a továbblépéshez. Azt is megjegyezte, hogy azon elképzelésekkel szemben, miszerint az ingatlanosok “nyomják fel” az árakat, az ingatlanközvetítők éppen azon igyekeznek, hogy reális értéket határozzanak meg, hiszen enélkül romlik a munkájuk hatékonysága.
Ami az alku mértékét illeti, a járvány hónapjaiban növekedés volt megfigyelhető, ugyanakkor az árak visszakapaszkodásával párhuzamosan csökkeni kezdett az alku mértéke, így jelenleg, átlagosan 3-6 százalék környékén mozog. A jól árazott és jó állapotú lakások hamarabb elkelnek, ami azt jelenti, hogy akár egy hónap is elegendő lehet egy ilyen lakás értékesítésére, de ha kifejezetten keresett típusról van szó, akkor már ennél is gyorsabban elkelhet – tette hozzá Garaba Gergely.
És, hogy melyek most a keresett típusok? Az V. kerületben az Országház körüli utcák, valamint a Duna parti, nagyobb méretű – tehát 60-70 négyzetméternél nagyobb alapterületű – lakások a legfelkapottabbak. A négyzetméterárak viszont egymillió forint felett alakulnak.
A VI. és VII. kerületben alapvetően minden típus és helyszín keresett, míg az árak átlagosan 650 ezer forint környékén alakulnak négyzetméterenként, de a lokációtól függően ez lehet magasabb is. Míg az V. kerületre a nagyon szerény kereslet jellemző, ezekben a kerületekben már átlagos mértékű érdeklődésről beszélhetünk.
A VIII. Kerületre ezzel szemben leginkább az jellemző, hogy nagyon változóak az árak és a kereslet, és ez leginkább az ingatlan elhelyezkedésétől függ. Az árak a kerületben 400-700 ezer forint között mozognak négyzetméterenként, de a Corvin környékén magasabb árakkal lehet találkozni a terület fejlődése és rendezettsége miatt.
A IX. kerületben pedig változatlanul a József Attila lakótelep a legkeresettebb, ahol négyzetméterenként 500-600 ezer forint között mozognak az értékesítési árak. Itt minden lakástípus keresett, így az ingatlanközvetítők bármilyen ingatlant hirdetnek meg, arra gyorsan érkezik az érdeklődő.
A szakértő kitért az újépítésű ingatlanok piacára is, ahol folyamatos drágulással lehet találkozni az alapanyagárak emelkedése és a munkaerőhiány miatt. Ennek ellenére a családtámogatások miatt még mindig keresik a vevők, bár sokan menet közben meggondolják magukat és más konstrukciót igénybe véve inkább használtat vesznek. Megfigyelhető egyébként, hogy öt vevőből három hitel segítségével vásárol, és általában az ingatlan árának 20-60 százalékát fedezik belőle – tette hozzá Garaba Gergely.
A szakértő szerint az is érezhető, hogy a külföldi befektetők kezdenek visszatérni a piacra, ugyanakkor ez még mindig elenyésző része a járvány előtti szintnek, és amíg nem tér minden vissza a régi kerékvágásba nem is lehet arra számítani, hogy megjelennének újra a piacon.
Pedig a bérlakások a szakértő szerint újra “fénykorukat élik”, ami azt jelenti, hogy jelentős irántuk a kereslet a nyitás óta. Újra keresleti piac kezd kialakulni, egyelőre minimális áremelkedéssel. A bérlők láthatóan a javuló járványhelyzetben és az egyetemek nyitásában bíznak. Amennyiben ez a lendület kitart és a járványhelyzet sem romlik, akkor várható a régi, magasabb bérleti díjak visszatérése is, annak ellenére, hogy a rövid távú lakáskiadás feléledéséről továbbra sem beszélhetünk.
Ami pedig a jövőt illeti, Garaba Gergely szerint, ha nem következik be a járvány negyedik hulláma, akkor a piac minden tekintetben visszatérhet a régi kerékvágásba. Újabb hullám esetén viszont az év első felében kialakult helyzetre lehet ismét számítani az ingatlanpiacon.
