Az Airvent Légtechnikai Zrt. immár harminc éve biztosít egészséges és kellemes belső klímát lakossági, kereskedelmi és ipari épületekben. Pataki Mihályt, az Airvent alapítóját és vezérigazgatóját kérdeztük a cégalapításról, az elmúlt három év- tized mérföldköveiről, sikereiről – és persze a jövőről.
A rendszerváltás előtt Svédországban éltél és dolgoztál. Mesélnél nekünk a magyarországi cégalapítás hátteréről és folyamatáról?
– 1976-ban, 25 évesen mentem ki Svédországba, ahol megtanultam svédül és angolul, majd állami támogatással főiskolát végeztem. 1982-ben tervezőként dolgoztam egy malmöi légtechnikai tervezőirodában, amikor megkeresett az általam akkor már jól ismert Lasse Lundeberg, azzal a céllal, hogy tervezzem be a munkáimba a KB Klimatbyrån által forgalmazott termékeket. Jól ismertem a termékeiket, pontosabban a piaci hátrányukat a többi gyártóval szemben, így javaslatot tettem a
fejlesztésükre, javításukra. Ez a partnerkapcsolat olyan sikeresen alakult, hogy 1983-ban Lasse átalakította az eredetileg 1977-
ben alapított, légtechnikai elemekkel kereskedő céget, és 50%-os tulajdonosa lettem a svédországi székhelyű, ma is sikeresen működő Klimatbyrånnak. 1984-ben elkezdtünk gyártatni Hódmezővásárhelyen, Mélykúton és Szarvason, ahonnan már a kezdeti időszakban is heti rendszerességgel szállítottuk a rácsokat, szelepeket, hangcsillapítókat és dobozokat Skandináviába. A magyarországi gyártókat akkoriban Zakupszky Gábor kollégánk felügyelte, én pedig hetente ingáztam a két
ország között. A nyolcvanas évek végére – termékek kimagasló minőségének köszönhetően – exponenciális növekedést értünk el, és volt, hogy évről évre megháromszoroztuk, megnégyszereztük az előző éves forgalmakat.
Tehát eleinte magyar beszállítókkal gyártattatok. Miért kellett megváltoztatni ezt a felállást?
– A rendszerváltás előre nem látható problémákat okozott az üzletnek. Egyik magyarországi gyártónkat magával ragadta a kor vadkapitalista hangulata, és Európa-szerte árusítani kezdte az általunk fejlesztett termékeket, így azonnal új megoldást kerestünk az előállításukra. 1990-ben kibéreltük a mai kecskeméti központunk földrajzi helyén álló Kossuth Tsz használaton kívül álló csarnokait, és 12 emberünkkel néhány hét alatt beindítottuk a magyarországi termelést. Így történt, hogy 1990. október 19-én megalakult az akkor még kft. formájában működő Airvent. Az új gyárépületbe Svédországból hoztunk préshajlító és ponthegesztő gépeket, valamint szerszámokat, a festőüzemet viszont teljes mértékben mi építettük. Török Béla kollégámmal, aki kiemelkedő képességű gépészmérnök és résztulajdonos is volt, kidolgoztuk az elektrosztatikus porfestés számunkra legalkalmasabb technológiai folyamatát, amelyet a mai napig alkalmazunk. A gyártásunk dinamikusan fejlődött: három hónap alatt a 12 emberből 30 lett, és az első év végére sikerült azt a heti gyártott darabszámot elérni, amelyet a magyarországi beszállítók a rendszerváltás előtt termeltek a skandináv piacra.
– Akkoriban Magyarországon még nem is ismerték az Airvent márkanevet? – Így van. Fordulópontot jelentett a cég életében az 1993-as év, amikor Suta Mária kereskedelmi igazgatóval elkezdtük az
Airvent által gyártott termékek magyarországi kereskedelmét, valamint a kiegészítő termékek forgalmazását. Büszkék vagyunk arra, hogy a kilencvenes években választott partnereinkkel mind a mai napig folyamatos és nagyon jó üzleti kapcsolatban vagyunk, ilyen például az S&P, az Östberg vagy a VEAB, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Az első magyarországi irodánkat Budapesten, a Nagykőrösi út egyik emeletes házának a földszintjén nyitottuk meg, kis raktárral a szomszédos telken.
”A kilencvenes években választott partnereinkkel
mind a mai napig folyamatos és nagyon jó üzleti
kapcsolatban vagyunk.
– Milyen kihívásokkal kellett szembenézni új piaci szereplőként?
– Az akkor újonnan csatlakozó munkatársak feladata az volt, hogy megismertessék a termékeinket a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a beruházókkal és a lakossággal. Amikor éppen Magyarországon tartózkodtam, jómagam is jártam a cégeket Máriával. Eleinte a Fűtőber és a Hungaropanol voltak a versenytársaink, külföldi cégeknek egyáltalán nem volt irodája Magyarországon. A gyártásunk és a forgalmunk exponenciálisan növekedett az első tíz évben, így a kilencvenes évek végére már 150 munkavállalónk volt. Akkortájt hoztuk létre a debreceni, valamint a kecskeméti kereskedelmi irodákat, majd ezt követte a szombathelyi képviseletünk a 2000-es évek elején. Ezt a lendületet egészen 2008-ig sikerült tartanunk. – Akkor már 360-an dolgoztak az Airventnél. Milyen változásokat hozott a gazdasági válság? – A 2008-ban bekövetkezett válság tönkretette az építőipart, amit Magyarország nagyon lassan hevert ki. Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen Svédország és Dánia gazdasága viszonylag gyorsan helyreállt. A magyarországi forgalomkieséseinket egy éven belül ellensúlyozta az exportpiacunk, így a válság alatt is képesek voltunk munkavállalói állományunk megőrzésére. A válság éveit is igyekeztünk hasznosan tölteni, nagyobb figyelem és több idő jutott az új
termékek fejlesztésére – megalapozva jelenkorunk lendületét.
– Eleinte csak egyszerűbb termékek gyártásával foglalkoztatok. Hogyan bővült a paletta az évek során? – Kezdetben rácsokat, befúvókat, dobozokat és hangcsillapítókat állítottunk elő. Olyan termékeket, amelyeket nagy darabszámban lehetett gyártani, és amelyekhez nem mellékesen megvolt a szükséges gépparkunk. Tehetséges
szakembereinkkel folyamatosan tökéletesítettük a termékek funkcionalitását és gyárthatóságát. A palettánkat folyamatosan
bővítettük a piac igényei szerint, a célunk pedig az volt, hogy a termékeinkkel egy komplett légtechnikai projektnek legalább
a 80%-át ki tudjuk szolgálni – vagyis, hogy ha lehet, ne menjen a vevő más gyártókhoz egy-egy hiányzó termékért. A kilencvenes években ezért kezdtünk gyártani légkezelőket (akkoriban az IV Produkt licence alapján), amelyeket főleg a magyar piacon értékesítettünk.
– Azóta már a Plex-széria harmadik generációja áll fejlesztés alatt. Miben erősek az Airvent légkezelői? – A szigorodó műszaki követelmények, valamint az új követelményrendszerek bevezetése arra sarkallt minket, hogy az alapoktól kezdve gondoljuk át a légkezelőgyártás irányát és lehetőségeit. Teljesen új vázprofilt, sarokelemet és illesztő mechanizmust (EasyLink™) alkottunk meg, amely a mai napig egyedülálló a piacon. A kezdetektől EC ventilátorokat alkalmaztunk, illetve rendkívül büszkék vagyunk a saját fejlesztésű CA-Plex automatikánkra is. – A kecskeméti központban a gépészeti fejlesztések mellett automatizálással is foglalkoztok?
– A klímagerendás hűtő- és szellőztetőrendszerek kapcsán merült fel először az Airventnél az automatikus szabályozás, vezérlés fejlesztése. 2003 óta gyártunk klímagerendákat, és ez a terület azóta is az Airvent egyik zászlóshajója. A klímagerenda egy rendkívül elegáns, hatékony, jól szabályozható termék, amelyhez 2010-ben kifejlesztettünk egy
helyiségszabályozó vezérlőegységet (ControlAir), valamint egy olyan felügyeleti és optimalizáló rendszert (SUM), amellyel a mindenkori igények biztosítása mellett minimalizálható a gépészeti rendszer energiafelhasználása. A 2013-ban épült, új kecskeméti irodaépület gépészete már ezzel a felügyeleti rendszerrel kiépített, becsléseink szerint az igényalapú szabályozással a tervezett primerenergiafogyasztás 2/3-át tudjuk megtakarítani.
– Visszatekintve az Airvent elmúlt 30 évére, mire vagy a legbüszkébb?
– Főként arra, hogy az Airvent fejlődése – kisebb-nagyobb gazdasági visszaesésektől eltekintve – töretlen volt. A háromfős
induló létszámból mára 400 lett úgy, hogy a válság idején is képesek voltunk megőrizni dolgozói állományunkat – ezt kevés cég mondhatja el magáról. Büszkék lehetünk arra is, hogy a Skandinávián túl már majdnem minden kontinensen jelen vannak az Airvent termékei: szállítottunk már Kanadába, Új-Zélandra, Japánba és Szingapúrba is. Ez számomra azt jelenti, hogy a termékeink megjelenése és minősége a világon bárhol megállja a helyét. És végül, de nem utolsósorban büszke vagyok az állandóságra. Több tucatnyi kollégánk van, aki a kezdetek óta velünk dolgozik, és az sem ritka, hogy a gyermekeik is nálunk helyezkednek el. Nem kell messzire menni, immár három gyermekem is az Airvent csapatait erősíti, és ha egyszer már tényleg nyugdíjba vonulok, nyugodt szívvel fogom itt hagyni a munkát a következő generációk számára.
– Mit gondolsz, milyen jövő vár az iparágra, és különös tekintettel az Airventre?
– Egy biztos, az Airventnek van jövője – a mai világban már ez sem egyértelmű. Nagy erényünk, hogy ütőképes, erős
szellemi gárdánk van: a tapasztalt munkavállalóink képviselik az Airventtől megszokott minőséget és egzisztenciát, az újonnan
csatlakozó kollégáknak pedig az ötleteikkel, új nézőpontokkal mindig sikerült valamilyen módon előrelendíteniük a céget. Véleményem szerint az épületgépészet jövőjében el fog jönni az a fordulópont, amikor a gyártott termékek hatékonysága egy olyan magas szintet ér el, hogy végre elkezdünk foglalkozni a rendszerek hatékonyságával is. Mint mondottam, mi már fel vagyunk készülve erre az időszakra is (az optimalizáló és felügyeleti rendszerünkkel), viszont amíg nem jelenik meg erre az igény a beruházói oldalról, addig az a dolgunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük az igényalapú gépészeti szabályozás
lehetőségeit és fontosságát.
AIRVENT Légtechnikai Zrt.
Kecskemét, Belsőnyír 150. Tel.: +36 76 481 650
Kereskedelmi iroda: +36 30 788 1041 E-mail: [email protected]
www.airvent.hu
Szerviz: [email protected]
