Korunk vezető zongoristája: Daniil Trifonov harmincéves korára készítette el a maga Bach-albumát – mely két CD-n és három vinil LP-n egyszerre jelent meg a Deutsche Grammophon újdonságaként.
Nem is csak egyszerűen egy Bach-album ez, hanem amint az egy ilyen kimagasló pianistától várható – inkább úgy mondanám: hogy Trifonov közreadta a saját megfejtéseit Johann Sebastian Bach zenei univerzumáról. Talán fellengzősnek hangozhat ez így – de hát nyilvánvalón ez a célja ennek a kimondottan nagy műgonddal elkészített, kimondottan szép kiállítású megjelenésének.
Kettő és egynegyed órába sűrítette az orosz zseni mindazt, amit a nagy Bach szellemiségéről gondol; és reprezentálja játékán keresztül átszűrve nem csak Johann Sebastian Bach zenei végrendeletét – de bemutatja azt is, milyen szerepet gyakorolt a világra ugyancsak kimagasló képességű fiain keresztül is.
„Az élet művészete” – ez az album címe, és nemcsak analógiaként az itt teljes terjedelmében és Trifonov kiegészítésében felcsendülő „A fúga művészete’ sorozatára. Hiszen Johann Sebastian Bach billentyűs hagyatékénak szélesebb spektrumába is betekintést kapunk: a nagy mű végén felhangzó népszerű korál: a Jesus bleibet meine Freude (Myra Hess átiratában) mellett felcsendül itt tizenkét darab Anna Magdalena Bach kottás könyvéből; és Bach egyik legszemélyesebb darabjaként a Chaconne a d-moll hegedű-partitából – természetesen zongora-átiratban.
De hát albumán Trifonov Johann Sebastian Bach univerzumát próbálja átfogni: annak minden tudományos, érzelmi és spirituális vetületével egyetemben – így aztán legkiválóbb tanítványai: vagyis legtehetségesebb fiai is reprezentálva vannak. Ennek kapcsán játszotta fel Johann Christian Bach: A-dúr szonátáját, Wilhelm Friedemann Bach: e-moll polonézét, Carl Philipp Emanuel Bach: c-moll rondóját, és Johann Christoph Friedrich Bachtól pedig a teljes „Ah, vous dirai-je, maman” variációkat.
Trifonovot lemezein keresztül ez eddig inkább pazar Chopin-játékosként és az orosz romantikus szerzők avatott tolmácsolójaként ismertük – és új Bach-albuma egy egészen más szerepben mutatja meg őt. Szinte sugárzó a báj, ahogyan a Bach-fiúkhoz közelít; technikájával kiemeli a kis darabok minden erényét. Ugyanezzel a letisztult gondolatisággal és elmélyültséggel közelít a nagy Bach darabokhoz, és rakja fel rétegenként „A fúga művészete” univerzumát. Olyan mélységekkel és magasságokkal, hogy a hallgató nem érti, miért kellett két CD-re törni ezt az egyenes ívű vonalat, mikor a második CD-is egyben elfért volna?
Komlós József JR