Kezdőlap Kiemelt Elmaradt választások nyomában

Elmaradt választások nyomában

Kiskunhalas 20. századi helytörténetéről, helyi választásairól is szó volt
legutóbb egy tudományos tanácskozáson. November 25-én a TK Jogtudományi Intézet, Politikatörténeti Intézet, NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék közös szervezésében valósult meg a Területi önkormányzatok az 1920-as években – testületek, választások és reformtervek című konferencia.

Az 1918 utáni éra a területi önkormányzatok (egy részénél) hosszabb átmeneti időszakot jelentett. 1929. évben megvalósult törvényi újraszabályozásig sokféle reformterv, törvénytervezet született. Mit jelentett az átmenetiség a gyakorlatban, hogyan érvényesült a folytonosság, esetleg a megszakítottság e területen a városokban, községekben? Milyen helyi, speciális vagy időközi választásokat rendeztek a törvényhatósági jogú, illetve a rendezett tanácsú
városokban 1919 és 1929 között?
Többek között ezt tárgyalta Végső István (Clio Intézet) kiskunhalasi történész „Két város” – elmaradt helyi választások Cegléden és Kiskunhalason, 1920–1930 címmel tartott előadása is. A két rendezett tanácsú város helyi választásai, illetve lemaradt választásainak összevetésével igyekezett rávilágítani, hogy a szakirodalom sokszor összegző írásainál árnyaltabb a kép a két alföldi település kapcsán is. A Horthy-korszak húszas éveiben, vagyis pont százéve a helyi választások egy része a települési törvény(ek) ellenére elmaradtak. Ez többek között azért is okozott nagy zavarokat, mert több politikai
rendszer, ideológia és párt is színre lépett ebben az időszakban.