Két ragyogó fiatal tehetség, Nagy-Britannia egyik leghíresebb zenészcsaládjának két tagja: – a huszonnégy esztendős zongoraművésznő: Isata, és két évvel fiatalabb csellista öccse: Sheku Kanneh-Mason izgalmas kamara-műsorral jelentkezik a Decca karácsony előtti megjelenésén.
Sheku és Isata Kanneh-Mason korábban már bemutatkozott szólólemezével a Decca világcégnél, de ez az első közös albumuk. A koronavírus alatti lezárások és koncertszünet kapcsán született meg e cselló-zongora szonátaprogram gondolata – és valósult meg aztán; hiszen a két testvér számára kézenfekvő volt a kamarázás a kényszerű bezártság alatt.
De a Muse nemcsak ezért különleges hangulatú megjelenés – hanem azért is, mert a XX. század két nagy egyéniségét állítja zenei kontrasztba. A még az amerikai emigrációja során is végig markánsan orosz romantikus lelkülettel alkotó Szergej Rachmaninov, és az amerikai ikon: Samuel Barber gordonkaszonátáit és cselló-zongora duóra átírt dalait vették fel. Egyben szép megemlékezésként a negyven éve elhunyt Barberre.
Két különálló világ, merőben más hangulatok jellemzik a két művet, és más a történetük, az indíttatásuk is. A lemezt nyitó Barber Szonáta gordonkára és zongorára 1932 második felében keletkezett, a szerző huszonkét évesen, hét hónapon keresztül írta: még diákéveinek záró alkotása. Rachmaninov műve viszont majd harminc évről korábbról származik: 1901 novemberében fejezte be; egy erőteljes, érett darab.
Barber éppen akkor végzett a Philadelphiai magániskolában: a Curtis Institute of Music-ban, és kinyílt előtte a világ. A nagyközönség előtt kevésbé ismert három tételes gordonkaszonáta bár tonális – de mégis a XX. század szellemiségét követő, modern hangvételű kompozíció. Ehhez itt most – további felfedezéseket ígérve – négy további Barber dal átirata is társul: amelyekben az énekszólamot gordonkára tette át Simon Parkin.
Rachmaninov négy tételes szonátája gordonkára és zongorára már egy befutott zeneszerző szép arányokkal megkomponált alkotása – a II. zongoraversennyel egy esztendőben keletkezett. A kamarazene-irodalom közkedvelt darabja – sokat játsszák és nagy népszerűségnek örvend mind az előadóművészek, mind a közönség körében. Külön további meglepetés, hogy a gordonkaszonátát a Barber dal-átiratok után Rachmaninov átiratok követik – három kis remeket hallunk Sheku Kanneh-Mason saját átdolgozásában.
Sheku és Isata Kanneh-Mason közös muzsikálása igazán kifinomult, szép pillanatokat szerez a hallgatónak a felfedezések örömén kívül is. Mindkét zeneszerző világában otthonosan mozognak, és éppúgy a muzsikálás önfeledt örömével élik meg Szergej Rachmaninov bensőséges gesztusait – mint amilyen magabiztosan szárnyalnak Samuel Barber hol modern, hol pedig a végletekig érzelmes világában.
Komlós József JR
