Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Bakonyi Károly – Szirtes Edina – Rackák
JÁNOS VITÉZ
Élőzenés tánckölteménykét felvonásban
Közreműködnek: Szirtes Edina „Mókus”és Ferenczi György1-ső Pesti Rackák
A VARIDANCE – Vári Bertalan vezette csapat – és a Bartók Színház társulata egy különleges, élőzenés tánckölteményt, a János Vitézt viszi színpadra. Petőfi Sándor ikonikus alkotását Kacsóh Pongrác zenésítette meg 1904-ben, melyet ezúttal Szirtes Edina „Mókus” hangszerelt át egy újszerűbb, ám a hagyományokat mégis tisztelettel megőrző formában és melyet a kultikus „Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák” zenekar tagjaival kiegészülve adnak elő, a színpadon élőben kísérve a táncművészeket. Fergeteges tánc, színes kavalkád, könnyfakasztó érzelmek és az élő zene szívekig hatoló lüktetése és áramlása teszi különlegessé ezt a klasszikusnak számító, de közel sem klasszikus módon feldolgozott színművet.
A János Vitézhez alapvető kockázat hozzányúlni, hiszen az általános iskolában minden magyar ember találkozik vele, így az iránta való érdeklődés – az újdonság izgalmának hiányában – nem feltétlenül ígér elsöprő sikert. Hogy mindezek ellenére állva tapsoló közönség honorálja minden előadás végén a művészek által nyújtott egyedülálló élményt, az annak az alkotói gárdának köszönhető, akik bátran, kreatívan és mégis tisztelettel nyúltak a magyar kultúra egyik legismertebb zenéjéhez.
A Kacsóh Pongrác által jegyzett zenei művet Szirtes Edina Mókus hangszerelte át Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák hangszerparkjára. Ez már önmagában elég izgalmat rejt, hiszen az eredeti műben közel sem szerepelt szájharmonika vagy éppen cajon – a VARIDANCE János Vitézében viszont ezeket a hangszereket hallgathatjuk végig.
Alkotók (fekvő, négyzet):
A magával ragadó zenei hangzást a minden figyelmet lekötő látványvilág egészíti ki. Vári Bertalan zseniális ötletessége, az a táncvilág, mellyel mesterien varázsol érzelmeket, történeteket, sorsokat a színpadra, ismét egyedülálló táncelőadást szült.A zenekar és a muzsika lényegében a narrátor szerepét tölti be. A táncművészek ritkán szólalnak meg, ha igen, akkor is az eredeti műből idéznek. De nincs is szükség többre, mindent érteni, minden sokkal több eltáncolva, azzal a muzsikával, ami felénk árad, sokkal kifejezőbb, mint a konkrét szó és annak jelentése.
A jelmezek, a díszletek, a fényjáték teszik tökéletessé a vizuális élményt. A magyar népi motívumok jól megférnek a francia király UV szemüvege mellett, ugyanúgy, mint a falusi élet díszletei a stroboszkópos udvari partidizájnnal. Az eklektikus elemeknél mégsem érződik erőltettség. Minden a helyén van, minden elem pont annyi, amennyire a befogadónak szüksége van a jelenet átéléséhez. Ez a különleges látványvilág is hozzájárul ahhoz, hogy felnőtteket, gyerekeket és tinédzsereket egyaránt magával ragad a darab.
A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megkötetett alkotó társulásnak sikerült telérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit.
Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba.
A két felvonásos élőzenés táncköltemény egyszeri és megismételhetetlen darab, amely az év egyik legeredetibb, legfrissebb alkotása.
Előadás képek:
Videó előzetes: https://youtu.be/SF_XNX7w18s
