Budapest, 2022. január 28. – Elérte a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet 2021 I–III. negyedévében. Használt lakásból 17, új építésűből 26 százalékkal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában. Egy új lakás átlagára 40,6 millió forint volt ekkor, a használt lakások esetében 315 ezer forint volt az átlag négyzetméterár. A legerőteljesebb árnövekedés a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén volt, ugyanakkor a főváros központi területein lassult az árak emelkedése. A megyeszékhelyek közül a használt lakások tekintetében a legdrágább Székesfehérvár volt, amit Debrecen és Győr követett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2021. III. negyedév című kiadványából.
Ismét elérte a járvány előtti szintet, 2020-hoz viszonyítva pedig 17 százalékkal bővült is a lakáspiaci forgalom 2021 I–III. negyedévében – az azonos feldolgozottságú adatok alapján. Tavaly a harmadik negyedév végéig használt lakásból 17, új építésűből 26 százalékkal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában. Akkor a szerződések 6,7 százaléka vonatkozott új építésű lakásra, 2021 I–III. negyedévében az eddig beérkezett adatok szerint ez az arány 4,6 százalékra mérséklődött.
A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Egy új lakás átlagos ára 40,6 millió forint volt, 4 millióval több, mint az egy évvel korábbi átlag. A használt lakások átlagára 21,1 millió forintra módosult, ami 10 százalékos emelkedést jelent 2020-hoz képest. Az átlagos négyzetméterár pedig 315 ezer forintra nőtt, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi átlagot.
A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében. KSH ‒ Országos lakáspiaci árkörkép (2021 I-III. negyedév): Budapest. A KSH adatai alapján egy új lakás átlagosan 49,8 millió forintba került 2021 I–III. negyedévében a fővárosban, ami 6,3 millió forinttal több, mint 2020-ban. A négyzetméterárak pedig 10 százalékkal növekedve, 875 ezer forintra emelkedtek. Meghatározó a XIII. kerület súlya, ahol ebben az időszakban több eladásra szánt lakás
épült, mint a főváros többi kerületében együttvéve. Ebben a kerületben 868 ezer forint volt az új lakások négyzetméterára. Ugyancsak sok új lakást adtak el a VIII. és a IX. kerületben, ahol az árak 900 ezer forint körül alakultak, míg a XI. kerületben ezt meghaladó, 980 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették az új lakásokat. A budai hegyvidéki kerületekben eddig regisztrált kisszámú új lakás jellemzően 1,2 millió forint fölötti négyzetméteráron kelt el.
Mindeközben egy használt lakás átlagosan 37,6 millió forintba került, 3,8 százalékkal többe, mint 2020-ban, a fajlagos ár pedig 5,4 százalékkal, 674 ezer forintra emelkedett.
A fővárosban a használt lakások áremelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki: a pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak. A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32 százalékkal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.
Megyeszékhelyek.
Az új lakások több mint negyedét adták el a megyeszékhelyeken, átlagosan 530 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 16 százalékkal drágábban, mint 2020-ban. A legnagyobb újlakás-piaccal rendelkező Győrött és Debrecenben megközelítette, illetve el is érte a 600 ezer forintot a fajlagos ár, ugyanakkor Nyíregyházán ennél jóval kevesebbe, átlagosan 417 ezer forintba került a lakások négyzetmétere. A 2020. évi szinthez képest Zalaegerszeg kivételével mindenütt drágultak a lakások, ám több olyan megyeszékhely is van, ahol eddig elenyésző számú újlakás-eladást regisztrált a KSH. Egy használt lakás átlagos ára a megyeszékhelyeken 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt − mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A használt lakásokat illetően a legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.
A Balaton környéki települések árszintje elérte a négyzetméterenkénti 771 ezer forintot, ami 7,7 százalékkal magasabb a 2020. évinél. Siófokon az új építésű lakások négyzetmétere átlagosan 795 ezer forintba került, 7 százalékkal többe, mint 2020-ban. A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15 százalékos) növekedést jelentette.
Kisvárosok, községek. A balatoni mellett a többi vidéki agglomerációban jellemzően átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3 százalékos változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6 százalékkal haladta meg a 2020. évi szintet.
Az agglomerációkon kívül eső községekben a használt lakások átlagos ára 8 millió forint volt, 14 százalékkal több, mint 2020-ban. A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott.
A Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2021. III. negyedév című kiadvány a KSH honlapján
elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/lakaspiacar/20213/index.html
#
Sajtóinformáció: [email protected]
A KSH-ról
A KSH a magyar statisztikai szolgáltatás nagy múltú centruma, tudásbázis, amely magas szakmai színvonalú munkájával átfogó adatokat és elemzéseket ad a gazdaság és a társadalom minden szegmensét meghatározó kérdésekben. A hivatal önálló szakmai
szervezet, európai szinten is jegyzett, elismert, nemzetközileg aktív intézmény.
Tevékenysége a döntéshozók, a gazdasági szereplők, a kutatók és a társadalom minden tagjának minél magasabb szintű, tényalapú tájékoztatását szolgálja. Olyan, alapvető értékek mentén végzi munkáját, mint a szakmai függetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, a megbízhatóság és a minőség iránti elkötelezettség.
