Hagyomány már a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, hogy Gazdasági Évnyitót rendeznek a vállalkozások tájékoztatása és egymás közötti kapcsolatainak erősítése céljából. A hétfő délutáni esemény arra is alkalmat adott, hogy bemutassák a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a Központi Statisztikai Hivatallal való együttműködésben elkészített TOP 100 – Bács-Kiskun Megye Gazdasága 2021 című kiadványt. A megyei kamara számos előadó között meghívta Palkovics László innovációs és technológiai minisztert és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is.
– Nagyon nagy öröm, hogy hosszú idő után újra meg tudjuk tartani a Gazdasági Évnyitót – kezdte köszöntőjét Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamra elnöke az eseményen, melyen külön köszöntötte a megjelent vállalkozókat, vezetőket, menedzsereket is, hiszen a helyi gazdasági szféra tájékoztatása és kapcsolatépítése érdekében rendezik a Gazdasági Évnyitót, immár hagyományosan, még ha a világjárvány az elmúlt két évben meg is hiúsította megtartását.
Az elnök rövid tájékoztatással folytatta a megye gazdaságát érintően, valamint bemutatta TOP 100 – Bács-Kiskun Megye Gazdasága 2021 című kiadványt is.
Elmondta, az árbevétel tekintetében a feldolgozóipar határozza meg a megye gazdaságát, szemben a hagyományos agráriummal és élelmiszerfeldolgozással. Ebben nagy szerepe van a Mercedes-gyárnak és beszállítói körének. Azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás és az építőipar is nagyon erős térségünkben, valamint a logisztika is jelentős terület.
Az export tekintetében még nagyobb szeletet vesz ki a tortából a jármű- és a feldolgozóipari tevékenység.
Az eredmények terén is a feldolgozóipar vezet ugyan, de nem sokkal marad le az építőipar sem, amiből az látszik, hogy ez nagyon jól jövedelmező szegmense a gazdaságnak, csakúgy, mint a kereskedelem. – Külön öröm számomra, hogy a stratégiai ágazatnak számító agrárium is jól szerepel ebben az összehasonlításban – mondta Gaál József.
A pandémia alatti megyei gazdasági adatokból kiemelte: jól látszik a 2020-as visszaesés minden gazdasági ágban, amit azonban 2021-ben „visszapattanás” követett megyénkben is; kivételt képez az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás, amely nagyjából szinten maradt. Legnagyobb mértékben az építőiparban emelkedett a foglalkoztatás. A beruházások visszaesése Bács-Kiskun megyében nagyobb arányt mutat az országos adatokhoz képest, de ennek okai között az is szerepel, hogy az előző években nagyon nagy beruházások történtek, vagyis a bázisérték volt magas.
Gaál József kitért arra: a kiskereskedelem visszaesése is jól látható az adatokból. Az iparkamara azonban már a lezárások másnapján nagyon sok javaslattal élt a kormányzat felé, melyek később sokat segítettek a válság negatív hatásainak csökkentésében. Krízishitelek, adócsökkentések támogatták a vállalkozásokat és a Széchenyi Kártya kihelyezéseinek nagyságrendje is exponenciálisan növekszik.
Megállapodás a kormány és a kamara között
– A kamara és a kormány 2010 óta négyévente megállapodást köt, melyben rögzítjük, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat szeretnénk elérni, mit vállal a kamara és mit a kormány – kezdte a megújított kormány–kamara megállapodás ismertetését Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Először a 2010-es kormányváltás előtt jött létre a megállapodás, ahogy Parragh László fogalmazott, amikor „a szakadék széléről kellett visszarántani” az országot.
Mint elmondta, a megállapodás stratégiai célja a magyar gazdaság növekedésének fenntartása, a magyar társadalom jólétének erősítése. Az együttműködés rögzített értékei szerint az EU átlagos növekedési ütemét a magyar gazdaságnak éves szinten 2-3 százalékkal kell meghaladnia. Szeretnék továbbá 25 százalék felett tartani a GDP-arányos beruházási rátát, amelyet jelenleg 27-28 százalékon jegyeznek. A következő egy-két év előre látható beruházásai is azt mutatják, hogy ez a terv tartható.
A számos cél között fontosnak tartják a teljes körű foglalkoztatást, amelyhez a megállapodásnak is köszönhetően elérték a 2010-ben kitűzött újabb egymillió munkahely megteremtését.
Fontos ezen túl a versenyképesség erősítése, amelyben a vállalkozók is jelentős szerepet játszanak. Lényegesnek említette többek között a tudásalapú társadalom tovább építését – felsőoktatási reform, duális képzés –, a magyarok külföldi befektetéseinek növelését, a fenntarthatóságot, az innovációt, az uniós források elosztását, a növekedés támogatását és finanszírozását, például a sikeres Széchenyi kártya által, amelynek hitelkihelyezései az elmúlt 18 évben elérték a 3000 milliárd forintot.
Előzünk-e a kanyarban?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy autó működéséhez hasonlította, hogy mi kell a magyar gazdaság sikeres „kanyarban előzéséhez”, ahogy a közismert példa érzékelteti a hazai gazdaságpolitikai manővereket a jelenlegi helyzetben. – Azt gondolom, hogy a magyar gazdaság egy erőtől duzzadó „izomautó”, ami majd előzni fog, amikor előzni kell neki – fogalmazott a miniszter.
Kiemelte, hogy a kovidot követően 2021-ben 7,1 százalékos gazdasági növekedést produkáltunk; egy V-alakú görbét láthattunk, amit a bizalmi válsággal magyarázott.
A foglalkoztatási rátával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar gazdaság strukturális elemei rendben vannak, hiszen 2010 óta folyamatosan növekszik a foglalkoztatottság. 2021-ben elértük a 73 százalékot, és kiemelte, elérjük a teljes foglalkoztatottságot jelentő 80 százalékot is.
Az ország innovációs képességének javulását Palkovics László azzal érzékeltette, hogy 2010 óta kétszeresére növekedett a kutatás-fejlesztéssel foglalkozóknak a száma.
A gazdasági környezetben fontosnak nevezte az évi 100 kilométernyi autópálya-építést, amit jelentős mennyiségnek tart. – A 100 négyzetkilométerre vetített autópályahossz tekintetében Magyarország dobogós, Csehország kicsit megelőzött bennünket, de azt be fogjuk hozni – jegyezte meg.
A tennivalók között kiemelte a hazai nagyvállalatok és a kkv-k termelékenysége közötti jelentős különbséget. – Viszont elég jelentős ütemben zárkóznak fel a magyar tulajdonú vállalatok a V3-akhoz és az Európai Unióhoz is – mondta, azzal, hogy a kormány és a kamara megállapodásában nem véletlenül szerepel a termelékenység növelése, amihez a forrásokat is biztosítani kell.
Bács-Kiskun megyéről szólva elmondta, visszatértünk a válság előtti szintre, már újra inkább a munkaerő-szükséglet került előtérbe. A kutatás-fejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Kecskemétet hozta példának, ahol a kutatók munkahelyének megőrzése több munkát hozott a város vállalatainak. – Magyarország egy high-tech ország. Az iparszerkezetünkben a high-tech termékek aránya 70 százalék. Akár, mint Németországban vagy Dániában, akik vezetik ezt a listát. És ez még csak javulni fog az elkövetkező időszakban – vélekedett.
Palkovics László beszélt még a buszgyártásról, a védelmi ipari fejlesztésekről, az egészségügyi innovációról és hidrogénstratégiáról is, amelyek tovább erősítik a magyar gazdaság összetettségét. Ilyen az akkumulátorstratégia is, melyben ott tartunk, hogy ezen a területen Európában mi rendelkezünk a legnagyobb gyártási kapacitással, és nem mellesleg – részben az egyetemnek köszönhetően – Kecskeméten található az ide vonatkozó legnagyobb fejlesztési tudás, s ugyanez igaz az üzemanyagcellára is.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban is szóba került Kecskemét, amennyiben az itteni egyetemnek is van egy olyan szuperszámítógépe, mellyel olyan bonyolult feladatokat el tudnak látni, amelyeket a szomszédos országok nem. Ugyanígy városunkkal példálózott a miniszter a duális képzéssel kapcsolatban, kiemelte, Kecskemét – Zalaegerszeghez hasonlóan – élen jár a szakképzés ilyen irányú átalakításában, illetve az egyetemi reform megvalósításában is.
Kiemelte, hogy a kovidot követően 2021-ben 7,1 százalékos gazdasági növekedést produkáltunk; egy V-alakú görbét láthattunk, amit a bizalmi válsággal magyarázott.
A foglalkoztatási rátával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar gazdaság strukturális elemei rendben vannak, hiszen 2010 óta folyamatosan növekszik a foglalkoztatottság. 2021-ben elértük a 73 százalékot, és kiemelte, elérjük a teljes foglalkoztatottságot jelentő 80 százalékot is.
Az ország innovációs képességének javulását Palkovics László azzal érzékeltette, hogy 2010 óta kétszeresére növekedett a kutatás-fejlesztéssel foglalkozóknak a száma.
A gazdasági környezetben fontosnak nevezte az évi 100 kilométernyi autópálya-építést, amit jelentős mennyiségnek tart. – A 100 négyzetkilométerre vetített autópályahossz tekintetében Magyarország dobogós, Csehország kicsit megelőzött bennünket, de azt be fogjuk hozni – jegyezte meg.
A tennivalók között kiemelte a hazai nagyvállalatok és a kkv-k termelékenysége közötti jelentős különbséget. – Viszont elég jelentős ütemben zárkóznak fel a magyar tulajdonú vállalatok a V3-akhoz és az Európai Unióhoz is – mondta, azzal, hogy a kormány és a kamara megállapodásában nem véletlenül szerepel a termelékenység növelése, amihez a forrásokat is biztosítani kell.
Bács-Kiskun megyéről szólva elmondta, visszatértünk a válság előtti szintre, már újra inkább a munkaerő-szükséglet került előtérbe. A kutatás-fejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Kecskemétet hozta példának, ahol a kutatók munkahelyének megőrzése több munkát hozott a város vállalatainak. – Magyarország egy high-tech ország. Az iparszerkezetünkben a high-tech termékek aránya 70 százalék. Akár, mint Németországban vagy Dániában, akik vezetik ezt a listát. És ez még csak javulni fog az elkövetkező időszakban – vélekedett.
Palkovics László beszélt még a buszgyártásról, a védelmi ipari fejlesztésekről, az egészségügyi innovációról és hidrogénstratégiáról is, amelyek tovább erősítik a magyar gazdaság összetettségét. Ilyen az akkumulátorstratégia is, melyben ott tartunk, hogy ezen a területen Európában mi rendelkezünk a legnagyobb gyártási kapacitással, és nem mellesleg – részben az egyetemnek köszönhetően – Kecskeméten található az ide vonatkozó legnagyobb fejlesztési tudás, s ugyanez igaz az üzemanyagcellára is.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban is szóba került Kecskemét, amennyiben az itteni egyetemnek is van egy olyan szuperszámítógépe, mellyel olyan bonyolult feladatokat el tudnak látni, amelyeket a szomszédos országok nem. Ugyanígy városunkkal példálózott a miniszter a duális képzéssel kapcsolatban, kiemelte, Kecskemét – Zalaegerszeghez hasonlóan – élen jár a szakképzés ilyen irányú átalakításában, illetve az egyetemi reform megvalósításában is.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kecskemét környékén
Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a sokakat érintő témát azzal kezdte, hogy az elmúlt három évben minden évben 100 kilométerrel növelték a gyorsforgalmi úthálózat hosszát az országban, ami most már majdnem eléri az 1800 kilométert. Az államtitkár büszkeségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az úthálózatfejlesztések több mint 60 százaléka a magyar költségvetés támogatásával valósul meg.
A Kecskemét-környéki fejlesztések közül kiemelte az 52-es út felújítását, melyet a nagykörút és az Auchan között 2×2 sávosra bővítenek márciusi kezdéssel. Az Auchan és az M5 közötti szakasz pedig előkészítés alatt áll. Viszont elkezdődött a 441-es első 10 kilométeres szakaszának felújítása az északi elkerülőtől kezdődően Nagykőrös felé, mely 2023-ra fejeződik be. A folytatás Cegléd felé szintén megkezdődött.
Hamarosan célba ér az M44-es is, az utolsó szakasz tervezési, közbeszerzési eljárásának ajánlattételi szakasza már lezárult, a bírálat folyamatban van.
Az ország tranzitforgalma szempontjából fontos az M8-as gyorsforgalmi út megépítése. A dunaújvárosi híd már elkészült, jelenleg az M7-estől a Kecskemétig tartó szakasz engedélyezési tervezése zajlik, a forrás biztosítása esetén 2024-ben kezdődhet a kivitelezés is. Ezzel párhuzamosan folyik az előkészítése az M81-es gyorsforgalmi útnak is, amely az M8-as folytatásaként Móron keresztül csatlakozik Komáromba. Mint az államtitkár elmondta, erre felé a Kecskemétiek – Budapest elkerülésével – mintegy 45 perccel rövidebb úton érhetik el például Győrt. Ez az út Szentkirálytól Szolnokon át folytatható lesz Egerig is.
Bács-Kiskun megyében még két fontos projekt előkészítéséről számolt be az államtitkár. Az egyik az M9-es, amely Szekszárdnál kezdődik és az 51-es útnál ér véget. Itt jelenleg az 53-asig és az 54-esig a környezetvédelmi tervek felülvizsgálatát végzik, ezután lehet dönteni a folytatásról. A másik a mohácsi Duna-híd és a csatlakozó útszakaszok felkészítése, mely az M60-as fejlesztés nevet viseli, és az M6-tól az 51-es útig tart.
Mosóczi László az útfelújítások között megemlítette az 52-es út teljes felújítását Kecskeméttől Soltig, amely idén el is készül.
Vasútfejlesztésben elkezdték a tervezését a Kiskunfélegyháza–Szeged vonal felújításnak és átépül a Szeged-Röszke vasút.
Kecskemétre rátérve közölte, fontos változást jelent majd a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal fejlesztése 120 kilométer/órás sebességre. Ez a teherszállításban is alternatív útvonalat jelentene a Budapest-Cegléd-Kecskemét vonal vonatkozásában. Alakul a V0-ás Budapestet elkerülő vasútvonal is, amely a már meglévő vasutak és egy új vágány megépítésével Soprontól Záhonyig tart majd, nagy valószínűséggel – és erre is hamarosan pont kerül – Kecskemét és Szolnok érintésével.
Az államtitkár a reptérfejlesztésekkel kapcsolatban kiemelte, arra törekszenek, hogy az üzleti repülési lehetőség gyorsforgalmi úton minden megyeszékhelyen 45 percen belül elérhető legyen. Kecskemétet érintően annyit mondott, hogy városunkban már zajlik ez a folyamat, az ütemezett, jóváhagyott munkák folyamatosan történnek.
Cikk forrása: Hiros.hu
