Ingatlanvásárlásnál az elhelyezkedés, az ár és a szobaszám mellett a vevők egy része számára fontos paraméter a panoráma megléte is. Sokan azonban nem tudják, hogy pontosan mit is jelent az, hogy panorámás egy ingatlan, és hogy ez mekkora értéktöbbletet jelent az eladásnál.
Ha körülnézünk az ingatlanhirdetéseknél, akkor rengeteg olyan ajánlatottal találkozhatunk, melyek panorámás ingatlant említenek, ugyanakkor a helyszínen kiderül, hogy szó sincs panorámáról, mindössze valamiféle kilátással rendelkezik az ingatlan. Nem véletlen persze, hogy a hirdetésekben előszeretettel alkalmazzák az eladók a kifejezést, hiszen a panorámás ingatlanok keresettek, és persze jóval drágábbak. Már, ha valóban panorámáról van szó.
Ez a vonzerő még azon, kevésbé tehetős vevők esetében is érezhető, akik számára a panoráma azon paraméter, amely nem a legfontosabbak közé tartozik, így könnyen elhagyható. Nyilván az ár, a környezet, a minőség számukra jóval fontosabb, de akár még az is kritikus tényező lehet, hogy ne földszinti vagy zárószinti legyen a lakásuk, vagy hogy legyen erkélye. De még az ő esetükben is igaz, hogy könnyebb eladni egy olyan ingatlant, melyből jó a kilátás.
Ugyanakkor a valódi panorámás lakások alapvetően egy más árkategóriába tartoznak az ingatlanpiacon, mint a többi ingatlan – hangsúlyozta Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel- és észak-budai irodájának szakmai vezetője, aki szintén azt tapasztalta, hogy minden lakás eladásánál nagy előnyt jelent, ha panorámás, ugyanis, nagyon szeretik, keresik a vevők ezeket az ingatlanokat.
Azt viszont nem árt tudni, hogy valódi panoráma esetében mintegy 30 százalékkal magasabb árakra számíthatunk a szűkebb környék ingatlanaihoz képest. Ráadásul ezek a panorámás ingatlanok sok esetben nem a legolcsóbb lokációkban találhatók. A vevők egy jelentős része kifejezetten keresi a panorámás ingatlanokat, de nyilván csak azok tudják megvenni ezeket, akik “meg is tudják fizetni” a jobb elhelyezkedés és kilátás indokolta magasabb árat.
Nagy Andrea ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalatai szerint a panoráma fogalmát egészen máshogy értelmezik az emberek eladóként, mint vevőként. Sok ingatlantulajdonos gondolja ugyanis azt, hogy már az is panorámát jelent, ha kicsit kihajolva az erkélyen ellátnak a távolba, esetleg néhány fára néz az ingatlanuk valamely ablaka.
Ez azonban nem jelent panorámát, ahogy akkor sem beszélhetünk panorámáról, ha egy térre vagy akár egy parkra látunk az ablakunkból. Utóbbit nevezhetjük mondjuk parkra néző lakásnak, aminek nyilván van valamekkora értéke, de ez nem indokolja azt az ártöbbletet, amit egy panorámás ingatlantól elvárhatunk.
Ettől függetlenül ilyen ingatlanokat is gyakran panorámásként hirdetnek meg a tulajdonosaik, ráadásul magasabbra árra is számítanak emiatt. Vevői pozícióban azonban jellemzően ők is másként értelmezik a panoráma fogalmát – tette hozzá Nagy Andrea.
A lényeg, hogy a valódi – 30 százalékos ártöbbletet indokló – panorámáról csak akkor beszélhetünk, ha az ingatlanból annak fekvése révén zavartalan kilátás nyílik a környezetre. Ez lehet természeti panoráma, amikor folyót, hegyeket, dombokat, erdőket lát az ember a szobából vagy a teraszáról kitekintve, vagy lehet olyan városi panoráma, amikor egy adott város nevezetes épületeire, területeire látunk rá. Ha mindezt a nappalinkban ülve is megtehetjük, az jelenti a panorámás ingatlanok csúcsát – jegyezte meg Nagy Andrea.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy városi panoráma esetében érdemes különbséget tenni kétféle típusú kilátás között. Az egyik, amikor a lakásunkból mondjuk a Dunát és annak jelentős történelmi vagy kulturális értékkel bíró épületeit, környezetét látjuk, míg a másiknál csak a környező háztetőkre látunk rá. Utóbbi bármely belvárosi ingatlan felső szintje esetében megjelenhet. Egy ilyen kilátás is jelenthet sokak számára kellemes, hangulatos látványt, azonban az ingatlanközvetítő szerint egy ilyen panoráma által kínált értéktöbblet nem éri el a korábban említett 30 százalékot.
Mindenesetre a jelenlegi bizonytalan, háborús helyzet nem is igazán kedvez most a panorámás, drágább árkategóriába tartozó ingatlanok eladásának, ugyanis a vevők most bizonytalanok pénzügyi tekintetben. Leginkább azt lehet tapasztalni, hogy főleg a 30 millió forintnál olcsóbb lakások kelnek el gyorsan. Ezek azonban jellemzően nem a panorámás kategóriába tartoznak – tette hozzá Nagy Andrea.