Kezdőlap Gazdaság Kezdi elveszíteni vonzerőjét a budapesti agglomeráció

Kezdi elveszíteni vonzerőjét a budapesti agglomeráció

Az északi agglomerációban az ingatlanpiaci forgalom a második negyedévtől kezdve még budapestinél is nagyobbat esett, és a kilátásos sem túl biztatóak. A tulajdonosok egyelőre reménykednek abban, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, árcsökkenéssel ezért még nem nagyon lehet találkozni.

Az elmúlt hónapokban több tényező is negatív hatással volt a hazai ingatlanpiacra, elég csak az idén kifutó állami támogatásokra, a szomszédban dúló háború okozta bizonytalanságra, az áremelkedésekre, vagy az építőanyagok terén tapasztalható ellátási nehézségekre gondolni – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan szakmai vezetője.

Az agglomeráció esetében mindezeken túl még megjelenik az üzemanyagellátás és -árak kapcsán jelentkező bizonytalanság is, hiszen nagyobb távolságot kell megtenniük az ingázóknak, amely növeli a költségeiket, miközben a tömegközlekedés korántsem épült ki olyan szinten, mint a fővároson belül.

Ráadásul a járvány hatására egekbe szöktek az északi agglomeráció telek- és lakóingatlanárai, így a jelenleg is tapasztalható bizonytalan piaci helyzetben ezek az ingatlanok már nem igazán jelentenek valós alternatívát a fővárossal szemben – mondta Balla Frigyes, aki azt tapasztalta, hogy a kereslet még budapestinél is nagyobb mértékben esett vissza a második negyedévtől kezdve.

Az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint a tulajdonosok nehezen fogadják el a számukra előnytelen piaci változásokat, több időre van szükségük, amíg reagálni tudnak a csökkenő keresletre, ezért az árakban még nem tapasztalható változás. Úgy tűnik, hogy inkább “kivárásra játszanak”, abban reménykednek sokan, hogy talán rendeződik a gazdasági és külpolitikai helyzet, és így minden visszatér a régi kerékvágásba.

A konkrét ingatlanpiaci árakat tekintve jelentős szórással találkozunk Dunakeszi és környéke esetében: újépítésű házat 80 millió forinttól találhatunk, míg az új lakásoknál 50-60 millió forintnál kezdődik a kínálat, vagyis a fővárosban megszokott egymillió forintos négyzetméterárak jellemzőek. A használt ingatlanok piacán 600-800 ezer forintos átlagár alakult ki, de a keresett lokációkban az újszerű ingatlanok négyzetméterára elérheti az 1 millió forintot is.

Hatással vannak az ingatlanpiacra a megemelkedett hitelkamatok is, melyek miatt azt lehet látni, hogy a vevők egyre inkább készpénzért vásárolnak, kölcsönt inkább csak azok vesznek fel, akiknek kifejezetten magas a fizetése, hiszen a megemelkedett törlesztőrészlet és a magas árak miatt az átlagfizetésből már nem finanszírozható egy 40-50 millió forintos hitel.

Balla Frigyes megfigyelése szerint a befektetők is eltűntek mára az északi agglomeráció ingatlanpiacáról, és inkább Budapest felé fordultak. Úgy véli, hogy amíg az üzemanyagok kapcsán a helyzet nem rendeződik, nem is fognak visszatérni.

Pedig a bérleti piacon eközben kifejezetten szűk a kínálat, mindössze néhány lakás és ház kiadó jelenleg a környéken, azok is a Budapesten megszokott árakon. Kivételt csak Göd jelent, ahol a Samsung jelenléte miatt ezeknek az áraknak a duplájával érdemes számolniuk a bérlőknek: így például egy 4-5 szobás családi házat egymillió forint körüli áron is ki lehet adni.

A szakértő végül elmondta, hogy a közeljövőben csak akkor számítanak kedvező változásra, ha olyan kormányzati döntések születnek, amelyek ellensúlyozzák a jelenlegi “fékeket”. Úgy véli, hogy erre mutatkozik is némi esély, amennyiben az ígéreteknek megfelelően jövőre bővülni fog a családtámogatások rendszere, így pedig talán új lendületet kaphat az északi agglomeráció félbeszakadt fejlődése.