Állatok és növények
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota
- augusztus 16. – október 16.
Megnyitó: 2022. augusztus 26., péntek 17 óra
A kiállítást megnyitja: Pataki András művészeti, közművelődési és közgyűjteményi
ügyekért felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium
A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat
Szakmai Különdíját átadja: Sára Ernő Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus,
érdemes művész, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője
A biennálé alapító kurátora, a megnyitó házigazdája, és a zsűri erkölcsi díjait átadja:
ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti
Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője
Közreműködik a Belfersingers kamarakórus Lengyelországból (vezényel Andrzej
Sędzik) és az Aurin Vegyeskar (vezényel Durányik László Kodály-, Csokonai- és
Bács-Kiskun Megyei Príma-díjas karnagy)
Ifj. Gyergyádesz László idézőjelben (például riport formában is) felhasználható írása a
biennáléról, az előzményekről és a kapcsolódó gyűjteményről
2022 márciusában közzétett felhívásunkra ezúttal 178 művész 177 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 128 alkotó 127 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (A zsűri tagjai voltak: Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; Budaházi Tibor Munkácsy-díjas festőművész; ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője; Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textilművész, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat képviseletében;
Osztényi Éva Gizella művészettörténész-főmuzeológus, Kecskeméti Katona József Múzeum.)
A kétévente változó tematikus felhívásunk nyomán ezúttal állatokkal és növényekkel
kapcsolatos ábrázolásokat tárunk a nagyközönség elé. Csak a Bibliában 121 állatfajról és 80
(míg mások szerint megközelítőleg kétszázféle) növényről olvashatunk, s nem csupán a
teremtésükről, vagy éppen a megmentésükről az özönvíz története (Noé bárkája) kapcsán, hanem gyakran szerepelnek hasonlatokban, példabeszédekben is. A növények és az állatok a Szentírástól, illetve az apokrif irodalomtól függetlenül is a keresztény művészet kihagyhatatlan részeivé váltak.
A keresztény ikonográfiában különösen fontosak együtt (pl. paradicsomkert, elzárt kert, szőlőkert, evangélista szimbólumok) és külön is (élet fája, tudás fája) a szimbolikus megjelenítéseik, a szentek legendáihoz kapcsolódva, akár attribútumként is, továbbá a fantázialények, vagy éppen az állatövi jegyek ábrázolásai. Az ókorban és a középkorban számos írás szolgált még további forrásul a szimbolikus ábrázolásokhoz, így például a növények, virágok terén 1120 körül St-Omeri Lambert kanonok Liber floridus, vagy éppen Konrad von Würzburg Die goldene Schmiede című 1275 körül keletkezett műve, illetve valamivel később Franz von Retz Defensoriuma (az utóbbi
kettő főleg Máriára vonatkozóan), a Physiologus pedig a bestiarium-illusztrációk tekintetében. S hosszan folytathatjuk, így olyan témákkal is, mint például az állatok és az emberek kapcsolata: Az állatok feletti uralmat Isten az embernek adta (Ter 1,28), de a tulajdonjogot magának tartotta fenn (Zsolt 50,10). Rendkívül gazdag területet választottunk ezúttal, mely napjaink egyik legnagyobb
globális válságjelenségére (klímaváltozás, s ahhoz kapcsolódóan is a növényi és állati fajok
kihalása) is felhívja a figyelmet…
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléhoz számos terület, fogalom tartozik (pl.
keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet), azonban egyet, a
keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példázatait „adtuk fel”, 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az angyalokkal találkozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség volt az
ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. A kilencediken, 2018-ban a hét főbűn mozgatta meg nagy sikerrel a művészek fantáziáját, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is. Végül a jubileumi biennálé tematikája – Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora) – kivételesen egy aktuális eseményhez, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódott.
A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői
tevékenység, melynek eredményeként a múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül
létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még
egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a félezredik beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Tihanyi Bencés Apátság; Pécsi Galéria; Eger, Zsinagóga Galéria;
Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria és Szent István Bazilika; Szentes, Koszta József Múzeum). ifj. Gyergyádesz László
A sajtóanyaghoz mellékelt, képernyőre optimalizált (nyomtatásra alkalmasat is tudunk
ingyen küldeni azonnal emailes kérés esetén) reprók adatai:
1) Borza Teréz: A jó földbe vetett MAG, 2021
2) Horváth Mária: Szent Ferenc „találkozása” Csaba testvérrel, 2022
3) Nemes Zsuzsa: Méhlegelő körbezárt kertben, 2022
4) Pittmann Zsófia: Emberbárány, 2022
5) Sejben Lajos: Aki a bárkából kimaradt…, 2020
A biennálé megtekinthető október 16-ig, keddtől vasárnapig 10–17 óra között.
