Bábszínházban!
RENDHAGYÓ MÓDON ZAJLOTT A 2022/23-AS ÉVAD ELSŐ
OLVASÓPRÓBÁJA A KECSKEMÉTI CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZBAN.
A korábbi évadban nagy sikert aratott PIROS-SÁRGA-KÉK élőzenés formajáték
koreográfusát, Kovács Domokost kérte fel Kiszely Ágnes igazgató A Napról és a
Holdról előadás létrehozására. A kortárstánc és a bábszínház vegyítésével
kísérletező fiatal tehetség első alkalommal lép rendezőként a színpadra.
Már az olvasópróba indulása is formabontóra sikerült, ahol valamennyi jelenlévő
bemutatkozása csillagjegyével és horoszkópjával történt. A színészek az életükben
eddig átélt, sötétséggel és fénnyel kapcsolatos impressziók, félelmek, valamint
asszociációk felidézésével belehelyezkedhettek az előadás célcsoportjának vélt
helyzetébe. Az élmények tág terének feltérképezését követően került fókuszba az
előadás irodalmi háttere, a jelmezek és díszlet prezentálása, és a zenei világ
bemutatása. A tényleges olvasópróba szövegkönyv hiányában elmaradt.
A történet alapját olyan generációkról generációkra átörökített népmesék táplálják,
amelyekben megjelenik a fény és sötétség, mint jelenség, vagy éppen szimbólum.
Ezeket a különböző témákat, hangulatokat, motívumokat, ideákat és érzeteket
lepároljuk és annak az esszenciáját fűzzük össze egy asszociatív szövetté. Az
előadás színpadi megnyilvánulása a mozgásszínház lesz, tárgyi párbeszéddel
kiegészítve- mondta el bevezetőjében Kovács Domokos.
A rendező a gyermekek fejlődési szakaszait abból a szempontból vizsgálta, hogy az
egyes korosztályoknál milyen képzettel párosulva jelenik meg a sötétségtől való
félelem, vagy a világosság felé vágyódás. Az előadás célcsoportja, vagyis az
óvodások és kisiskolások mindennapjaiban többször felszínre tör ez az érzelem.
Kovács Domokos kiemelte, az előadás célja, hogy a gyerekeknek kulcsot adjon a
kezükbe ahhoz, hogyan birkózzanak meg a fénytelen környezetben keletkező
ijedségükkel és találják meg a belső békéjük fényét.
Lázár Helga tervező vizuális koncepcióira erősen hatnak a stuttgarti egyetemen
szerzett tapasztalatai, amelyek unikális formanyelv létrehozását eredményezik
előadásaiban. Ez az egyedi látásmód a Napról és a Holdról előadás során a
monumentális díszletben jelenik meg, amelynek beépítéséhez a színpadot el kell
bontani.
A díszlet központi eleme a hatalmas méretű, hegesztett acélból készült
világítótorony, amely szelvényenként szétszedhető és a színészek által átjárható,
bevilágítható. Helyszínünk az űr, ahol a sejtelmesen fénylő bolygók, égitestek között
a szereplők szkafander felszerelést idéző jelmezben lépnek színre. Domokossal az
volt a célunk, hogy sci-fi sztori jellegű atmoszférát teremtsünk cirkuszi, valamint
akrobatikus benyomással fűszerezve- mutatta be elképzeléseit a tervező.
A narráció szerepét átveszi a táncot és a tárgyak mozgatását összekötő, a teljes
előadáson átívelő zene. Jankó Mátyás zeneszerző kiemelte, hogy az űrre hajazó
látványvilágot zenei bejátszásokkal kívánja kiegészíteni, azokat elektronikus
eszközökkel jeleníti meg, hogy egy éteri, űrzene atmoszférája jöjjön létre a
színpadon.
Az évad első előadásában Szörényi Júlia, Darvas Emőke és Lendváczky Zoltán
mellett már társulati tagként lép színpadra a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
frissen végzett Horgas Ráhel és Szekeres Máté. A produkcióban a Kaposvári
Egyetem Rippl- Rónai Művészeti Kar hallgatója, Szentgyörgyi Dániel is látható lesz.
Játszák: Darvas Emőke, Horgas Ráhel, Lendváczky Zoltán, Szekeres Máté, Szentgyörgyi
Dániel e.h., Szörényi Júlia
Tervező: Lázár Helga
Szcenikus: Sári Miklós
Zeneszerző: Jankó Mátyás
Dramaturg: Nagy Orsolya
Rendezőasszisztens: Szabó Nóra
RENDEZŐ: KOVÁCS DOMOKOS
Bemutató időpontja: 2022. október 1. 17 óra, Ciróka Bábszínház nagyterem.
