A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) november 16-án ünnepelte
alapításának 25. évfordulóját. A Jubileumi rendezvényen elismerő
oklevélben részesültek azok a hegybíró kollégák, akik az elmúlt negyed
évszázadban a hegyközségi rendszerben dolgoztak. Az ünnepség
díszvendége Áder János korábbi köztársasági elnök volt, aki előadásában a
klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatásait elemezte.
A rendezvényt megnyitó Légli Ottó elnök beszédében felidézte, hogy 1894-től a
kommunista hatalomátvételig az ágazatirányítás alapegységeit jelentették a
hegyközségek.
„1994. évi újjászervezését jelentő törvénytervezetet a Rendszerváltozást követő első
szabadon választott kormány dolgozta ki, melyet a Boros kormány 1994. márciusi
kormányülésén elfogadott, de arról már az új Országgyűlés döntött. Az egy
tartózkodással elfogadott első hegyközségi törvény kifejezte azt a szakmai és politikai
közmegegyezést, miszerint az ágazatnak önálló szakmai önkormányzati rendszert kell
biztosítani. Az önálló köztestületi jogokkal járó felelősséget azóta is büszkén viseli az
ágazat. Önálló szabályozási rendszerünk alapját a hegybírói kar jelenti. A 2012. évi új
hegyközségi törvény megerősítette e munkakört, így évről évre újabb közigazgatási
feladatokat vállal át az államtól a HNT.”
Légli Ottó ismertette, hogy a Jubileumi ünnepség alkalmából levelet küldött Orbán
Viktor miniszterelnök úr. Levelében a kormányfő külön kitért a bormarketing
kérdésére, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a magyar bor népszerűségének
növeléséhez erős hátteret jelent az a komplex borpromóciós program, melyet a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa indít el, valamint az a kormányzati döntés, hogy
immár külön kormánybiztos fogja segíteni a magyar bor népszerűsítésében a magyar
bor ágazatot.”
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos köszöntő beszédében
kiemelte, hogy szakmai munkájában mindig biztosan számíthatott a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsára. Az eddigi együttműködés eredményei is biztosítják a bormarketing
területén a közös munkát a Kormány és a Szakmaközi szervezet között. Az állami
bormarketing feladatok ellátására 3 milliárd Ft áll rendelkezésre a Kormány döntése
értelmében.
Olyan stratégiát kell megalkotnunk, amely abban segít, hogy a következő négy évben
sokkal alaposabban, hatékonyabban tudjunk dolgozni. Olyan átlátható
termékstruktúrára van szükség, amivel a világot le tudjuk nyűgözni – hangsúlyozta
Rókusfalvy Pál.
Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár dr.
Nagy István miniszter úrnak a szőlőtermelők és borászok munkájával kapcsolatos
elismerő gondolatainak átadását követően kiemelte: „a szőlő-bor ágazat a magyar
agrárélelmiszeripar fényes csillaga. A magyar szőlőtermelők és borászok pedig biztosan
számíthatnak a magyar Kormányra.”
Fürjes Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára
beszédében hangsúlyozta: az együttműködés annyira fontossá vált, hogy ma már
versenyképességi tényező.
A bor olyan, mint a sport, összehoz bennünket – mondta.
Az ünnepségen ezt követően azok a hegybírók vehettek át elismerő oklevelet Légli Ottó
elnöktől és Frittmann János szakmaközi ügyekért felelős alelnöktől, akik a hegyközség
majd a HNT munkavállalójaként dolgoztak az elmúlt negyed évszázadban a magyar
szőlőtermelőkért és borászatokért.
Brazsil Dávid a HNT főtitkára az elismerő oklevéllel kapcsolatban kiemelte:
„A 2012. évi hegyközségi reform új alapokra helyezte a hegybírói munkakört azzal,
hogy megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási
munkavégzés feltételrendszerét. Ezzel egyidejűleg kiszámítható életpálya modellt
alakított ki a törvényi szabályozás, melyet további elemekkel egészített ki a Kormánnyal
való együttműködés során a HNT. Ennek egyik mérföldköve volt az a stratégiai
megállapodás, melyet 2016-ban kötött a Földművelésügyi Minisztériummal. Ezzel
összhangban a HNT kidolgozta a hegybírói munkának a továbbképzési és jutalmazási
rendszerét.
A munka azt eredményezte, hogy évről évre újabb közigazgatási feladatokat vállal át
az államtól a HNT. Az új bortörvény is a hegybírói karra alapozza a szőlész-borász
szakma egyablakos ügyintézését, mely az e-Pincekönyv informatikai rendszer
bevezetésével fog kiteljesedni.”
Brazsil Dávid a HNT 25 éves áttekintéséről szóló előadásában fejtette ki, hogy „A
hegyközségi szervezet fejlődésére jelentősen hatottak a történelmi események annak
- évi első törvényi szabályozásától napjainkig. Az 1994. évi törvény lefektette a
kötelező tagságon és a háromszintű küldötti rendszeren alapuló szakmai önkormányzat
működési kereteit. Az önszabályozás betartására minden mezőgazdasági
érdekképviseleti rendszertől eltérően, önálló közigazgatási jogkörökkel felruházott
hegybírói kart hozott létre. A 2012. évi hegyközségi reform megteremtette az
országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét
a hegybírók számára. Ez a különleges jogi keret lehetővé teszi számunkra, hogy a
rendtartási és szakmaközi döntéseinket önállóan hajtsuk végre állami hatósági
közbenjárás igénybevétele nélkül. Ez a hegyközségi köztestületi rendszer legnagyobb
értéke és egyben egyedisége.”
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
kuratóriumi elnök előadásával vette kezdetét a délutáni pódium beszélgetés, amely az
európai szőlő-bor ágazat kihívásait vitatta meg az éghajlati, társadalmi és
klímaváltozások tekintetében.
Áder János szerint akár a Magyarországon tartott sportesemények – köztük a 2023-as
budapesti atlétikai világbajnokság – szüneteit is fel lehetne használni a magyar borok
bemutatására, reklámozására. A bormarketing lehetséges eszközeként említette a
konferenciaturizmust és az ahhoz kapcsolódó vendéglátást is, amely alkalmas arra,
hogy a konferenciaturizmus résztvevői egyszerre tudjanak megismerkedni a magyar
gasztronómiával és a hozzá kapcsolódó magyar borokkal. Hozzáfűzte, ehhez az is
szükséges, hogy a hazai vendéglátóhelyeken tudjanak az ételekhez társítható magyar
borokat ajánlani, így szükség van a területen dolgozók képzésére is.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy exportálni leginkább az exkluzív borokat kellene, míg
a többi magyar borra a külföldi fogyasztókat kellene Magyarországra „hozni”, ami mellé
egyéb szolgáltatásokat is kellene párosítani. Ezeken felül tájegységi génbankok
létrehozását is javasolta az egyes szőlőfajták vizsgálatára.
Áder János előadásában kitért a klímaváltozás és a szőlészet kapcsolatára is. A volt
köztársasági elnök rámutatott, hogy a világban olyan klimatikus változások zajlanak,
amelyek mindenkit – köztük a borászokat is – érintik. Ezért a legfontosabb feladatnak
az alkalmazkodást nevezte.
