20 milliárd forintos beruházással bővült az üzem, amit október 20-án, csütörtökön ünnepélyesen adott át
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Font Sándor országgyűlési képviselő és David Mattiske vezérigazgató. A Viterra Növényolajgyártó Kft. telephelyének bővítésével Közép-Európa leghatékonyabb és legnagyobb olajfinomító üzeme jött létre. A 22 milliárd forintos, kiemelt jelentőségűnek minősített beruházáshoz az állam 1,8 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új munkahely létrehozását és garantálva a jelenlegi 134 alkalmazott megtartását. A fejlesztés felavatása majd bejárása előtt David Mattiske, a Viterra Group vezérigazgató angol nyelven mondott beszédet, ezt követően Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter méltatta a beruházást és a három világcég részvényes, köztük a Glencore plc tulajdonában lévő cégcsoportot.
A vendégek üdvözlése után David Mattiske, a Viterra Group vezérigazgatója megköszönte a Magyar Állam, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Font Sándor országgyűlési képviselő és a foktői önkormányzat támogatását, a beruházásban résztvevők munkáját. Mint egyebek mellett mondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy itt lehet, mert mind maga, mind a cégcsoport nagy reményekkel tekint a jövőbe.
Font Sándor beszédében felidézte: 2013-ban Orbán Viktor miniszter úrral a próbaüzem idején jártam a gyár területén. A Glencore magyarországi és európai vezetővel folytatott tárgyaláson többek között a gyár megközelítéséről esett szó. Akkor a Glencore vezetői jelezték, hogy a beszállítóiknak közúton nehéz megközelíteni a gyár területét, bár az üzem éppen a vízi szállítás érdekében épült a jelenlegi helyére. (Foktő, Baráka, Duna-part-A szerk.)
Orbán Viktor miniszterelnök ekkor mondta, hogy el kell gondolkodni egy Kalocsa-Paks Duna-híd megépítésén. Ezt a gondolatot felgyorsította a Paks II. beruházás tervezése, és amint az immár köztudott, a gyár területétől néhány száz méterre már épül az új Duna-híd, amelynek kivitelezése várhatóan 2023. év végére, 2024. első félévében befejeződik – mondta a képviselő.
Hozzátette:„Tehát rendkívül előrelátóak voltak az akkori Glencore vezetők, hiszen nagyon jó helyre pozícionálták a gyárat. Mi több, legalább ennyire előrelátóak voltak, amikor a megszüntetett Kiskőrös – Kalocsa vasúti szárnyvonalat újraépítették, közlekedésre alkalmassá tették. Akkor persze még nem tudhatták, hogy mennyire jó döntést hoztak, hiszen már bizonyos, hogy Kiskőröst is érinti a Budapest-Belgrád duplavágányú, 160 km/óra sebességgel közlekedő vonatok közlekedését biztosító vasúti pálya.
Éppen a mai beruházás egyik eleme, hogy vasúton is elérhetővé teszik az üzemet, ezzel egy komoly környezetvédelmi beruházást is megvalósítva.
Azt kívánom Önöknek, hogy ilyen előrelátóak legyenek a jövőbeni terveiket illetően is, hiszen nekünk a térségben rendkívül sokat jelent, hogy Önök további bővítésben gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy egyre több alkalmazottat tudnak biztos megélhetéshez juttatni, illetve egyre több magyar gazdálkodó lesz a cég beszállítója. Ezekhez a további fejlesztésekhez szeretnénk segítséget nyújtani, és várjuk a jövőbeni elképzeléseiket! Gratulálok a beruházáshoz! – zárta szavait Font Sándor.
Szijjártó Péter miniszter megköszönte a Glencore és a Viterra Group vezetőinek a meghívást, és mint hangsúlyozta:„Egy olyan időszakban találkozunk, ami kihívásokkal meglehetősen terhelt, mondhatjuk, a második világháború óta a legnagyobb is legkomplikáltabb biztonsági kockázatokkal kell manapság szembenéznie a világnak. És mi, akik a háború szomszédságában élünk, különösen érezzük azokat a negatív, súlyos következményeket, amelyek a háborúból fakadnak. Az egyik ilyen negatív következmény a világ élelmiszerellátását érinti. Oroszország és Ukrajna minden túlzás nélkül a világ éléskamráinak nevezhetők, hiszen az innen kiinduló gabona és más termények exportja a világ számos térségében alapvető fontosságú a biztonságos élelmiszerellátás szempontjából. Csak Ukrajna 400 millió ember biztonságos élelmiszerellátásához ad mezőgazdasági terményeket, tehát amennyiben az Ukrajnából kiinduló gabonaexport ellehetetlenü l- mint ahogy nagyrészt most ez a helyzet -, akkor ennyi ember élelmiszer ellátása kerül veszélybe Közel-Keleten, Dél – Kelet Ázsia térségében, illetve Afrikában.” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A miniszter a továbbiakban kifejtette: 828 millió azon emberek száma, akik napi szinten nem részesülnek elegendő és elégséges élelmiszerellátásban, ráadásul ez a szám az elmúlt években drámai növekedésnek indult.
Szijjártó Péter rámutatott: „Magyarországon az élelmiszeripar stratégiai ágazat, működése nemzetbiztonsági jelentőségű. Az a célunk, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan, hatékonyan és biztonságosan, hosszútávon tudja kiszolgálni és fedezni a magyar lakosság élelmiszerigényét. Kiemelten szeretjük, ha külgazdasági céljaink sikerében is szerepet vállal”- mondta a miniszter, hozzátéve:
„Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a magyar mezőgazdaság válságálló, a világjárvány alatt sem alakult ki semmiféle ellátási zavar, és a beszállítói útvonalak bizonytalanná válása ellenére is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar folyamatosan el tudta látni a magyar embereket jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel.”
A tárcavezető aláhúzta: „A tavalyi esztendő egy hatalmas rekordot is hozott, hiszen a magyar élelmiszeripar termelési értéke 4400 milliárd forint volt, amelyhez foghatóra korábban még soha nem került sor. Ez egy 17 százalékos növekedést jelent. Az idei esztendő adatai egyelőre újabb rekordot vetítenek előre, hiszen az élelmiszeripar termelési értéke augusztus végére elérte a 4000 milliárd forinto t- soha ilyen erős adatunk nem volt! Annál is inkább stratégiai jelentőségő az ágazat, mert 135 ezer magyar embernek ad megélhetést.
Az élelmiszeripari export értéke tavaly 11 százalékos növekedéssel átlépte a tízmilliárd eurót, s bár Magyarország a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, az élelmiszer kivitel terén a 32. helyen áll.”
Szijjártó Péter kiemelte: „A mai beruházás átadással ezeket a pozícióinkat megerősítjük, a világ vezető élelmiszeripari cége egy magasabb polcra helyez minket. Köszönjük a Glencore csoportnak, illetve a Viterrának, hogy itt, Foktőn hozták létre ezt az új beruházást, melynek keretében az itteni olajosmag – feldolgozó üzem egy újabb növényi olaj-továbbfinomító részleggel bővül.
Ez egy hatalmas, 22 milliárd forintos beruházás, melyhez a Kormány 1,8 milliárd forintos támogatást biztosít, és most így itt, ezzel a fejlesztéssel 40 újabb munkahely jön létre. A vállalat már átadta a vasúti terminált, ami kapcsolódó beruházásként jött létre és lehetővé teszi, hogy a beérkező és innen kiinduló fuvarok egy része vasúton valósuljon meg. Mindez hozzásegíti az üzemet és a vállaltot ahhoz, hogy magáról környezetbarát működést tudjon elmondani. Büszkeség számunkra, hogy ezzel a beruházással Közép-Európa legmodernebb, leghatékonyabb és legnagyobb olajfinomító üzeme jött létre.
Ezzel a beruházással élelmiszer minőségű finomított olaj készül, a hozzáadott érték az itt végzett tevékenységnek köszönhetően javul, hiszen az itt zajló nyersolaj termelés 50 százaléka a jövőben már helyben finomításra kerül. Az itt előállított termékek 80-85 százaléka export piacokon kerül értékesítésre. A magyar élelmiszeripar egy újabb beruházással gyarapodik, és az élelmiszerexport is kap egy lökést, ami fontos lépés nekünk abba az irányba, hogy a magyar gazdaság a kontinentális recesszióból ki tudjon maradni és egyfajta lokális kivételként a magyar gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani. Köszönjük szépen a Glencore csoport vezetőinek, hogy hagyták magukat meggyőzni a magyarországi menedzsment és az itt dolgozók teljesítménye által. Köszönjük, hogy újabb bizalmukat fektették az itt élő emberekbe, illetve a magyar beruházási környezetbe. Azt kívánom, hogy a beruházáshoz fűzött reményeik váljanak valóra! Sok sikert kívánok az új tevékenységükhöz!”– zárta beszédét a miniszter.
A felszólalások elhangzást követően Szijjártó Péter, Font Sándor és David Mattiske átvágta a nemzetiszínű avatószalagot, majd a vendégek és a vezérigazgató a gyár vezetője kalauzolása mellett megtekintették az új fejlesztést.
Az eseményt követően Szijjártó Péter Font Sándor társaságában a kalocsai városházára ment, ahol őket dr.Filvig Géza polgármester fogadta.
A polgármester közösségi médiában tett bejegyzése szerint a találkozó témája a Paks II beruházás, és az abban való kalocsai, illetve térségi részvétel volt, a miniszter ígéretet tett arra, hogy a megaberuházás megvalósításába Kalocsa és a Duna bal partján lévő települések is bekapcsolódhatnak majd.
Szijjártó Péter közösségi médiás bejegyzéséből tudjuk, hogy a külgazdasági és külügyminiszter a foktői és kalocsai látogatását arra is felhasználta, hogy az érsekségen tett látogatást, ahol dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke fogadta.
Forrás:BACSKISKUN.HU
