Dunavecse-Öreg-hegy elnevezést kapta az az újonnan feltárt régészeti lelőhely,
melyet a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás
során találtak a beruházás helyszínén a szakemberek. A munkálatok alatt
mindösszesen 202 objektumot dokumentáltak a régészek, ezek mindegyike egy
őskori és egy római kori település maradványaihoz kapcsolódott. A feltárást
végző Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei szerint az őskori, azon
belül is a neolitikum időszakára visszavezethető település azért számít
jelentősnek, mert a Duna-Tisza-köze és Bács-Kiskun megye területe nem
bővelkedik ezen korszak emlékeiben.
Két település, egy őskori, azon belüli is a kora neolitikum időszakára (Kr.e. 6000-
5400) datálható település és egy római kori (Kr.u.1-5. század), úgynevezett szarmata
település maradványait találták meg régészek Dunavecsén azon a területen, ahol az
energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető
multinacionális vállalat, a Schneider Electric legújabb, 25 ezer négyzetméteres
okosgyárát építi. A régészeti feltárás során főként árkok, árokrendszerek és
tárolóvermek, gödrökkerültek elő, de a római kori település maradványai között egy
épületet és egy kutat is feltártak.
Egyedülálló lelet Bács-Kiskun megyében
Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a
munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A
leglátványosabb elem egy, a munkaterületet észak-kelet, délnyugati irányban átszelő
mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt
betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a
területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket,
állatcsontot, őrlőköveket, és pattintott kőpengéket találtak.
“Ez a neolit településrészlet igazán jelentős volt a számunkra, mivel a Duna-Tisza
közén és Bács-Kiskun megyében ezidáig nem találtunk jelentős emlékeket ebből a
korszakból” – mondta el a leletek jelentőségéről Molnár Karola, a Kecskeméti Katona
József Múzeum ásatásvezető régésze. “A település valószínűsíthetően a Kr.e. 6000-
5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó,
gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló
élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az
agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés, fonás
eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találtuk meg az ásatás
során” – tette hozzá a szakember.
Már a római korban is ipari tevékenység folyhatott a helyszínen
A másik, az épülő okosgyár közelében megtalált fiatalabb, római kori település lakói
az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A
szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe és egészen az 5.
századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat,
árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe
mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. A feltárt gödrök közül
többnek vöröses-égetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy már
ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen. Az ásatás
során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de
mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék, és egy szárnyas alakkal díszített római
terra sigillata töredék, ami egy vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt
abban az időben.
Az előkerült leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el, a
területen pedig a terveknek megfelelően folytatódik a Schneider Electric
okosgyárának építése, ahol várhatóan 2024-ben kezdődik majd meg a termelés.
A Schneider Electric-ről
A Schneider célja képessé tenni mindenkit arra, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a rendelkezésünkre álló energiából. Hidat képezni a fejlődés és a fenntarthatóság között, mindenki számára. Ezt úgy hívjuk: Life Is On.
Küldetésünk, hogy digitális partnerként segítsünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében. A vállalat élen jár a digitális átalakulásban, világszínvonalú folyamatokat és energiagazdálkodási technológiákat integrál, vezető megoldásokban egyesíti az egész életciklust átölelő, a végponttól a felhőig összekötő vezérlőket, szoftvereket és szolgáltatásokat, integrált irányítást kínálva az otthonok, épületek,
adatközpontok, az infrastruktúra és a különböző iparágak számára.
A Schneider Electric Magyarországon
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2000 főt foglalkoztató társaságnak jelenleg négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog Szigetszentmiklós) van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának (SB, Sustainability Business) európai
központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont. A Schneider Electric 2022 szeptemberében jelentette be, hogy 16 milliárd forint értékű beruházással új gyártó üzemet épít Dunavecsén, ahol várhatóan 2024-ben indulhat meg a termelés. A legnagyobb hazai vállalkozásokat rangsoroló Figyelő TOP200 kiadvány Az év innovatív vállalataként a Schneider Electric-et nevezte meg 2022-ben.
