Csukmis, húsvétkedd, pattogatott kukorica és sok más néprajzi érdekesség is előkerült Végső István történész előadásában, aki főként a halasi hagyományokról beszélt a nagyböjt és a húsvét tárgykörében. A kutató a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikumban beszélt a nagyhéten a közelgő ünnep kapcsán a diákoknak.
Végső István a katolikus gimnázium diákjainak tartott előadásán a böjti időszakhoz kötődő időjárás jóslások, hiedelmek mentén jutott el húsvéthétfőig. A böjt idején régen a halasiak hús helyett meggylevest, főtt krumplit (kecskehúst), szarka tojást vagy pattogatott kukoricát (szárított húst) ettek. A locsolkodásra való készülődés már előző nap megkezdődött az akkor megszokott vasárnapi bálokon. Valaki le sem feküdt, hiszen húsvéthétfőn már hajnalban indultak a határba legények a lányos házakhoz. A locsolkodás koránt sem volt olyan halálos, mint ahogyan azt sokan állítják. Végső a saját kutatásai alapján a környéken nem is talált senkit, aki belehalt volna ebbe. Túlkapások, kapatos ifjak persze voltak, de nem ez volt a jellemző. A locsolkodók pénzt, csukmist (cukros süteményt), és a húsvéti asztalról maradt húsdarabokat kaptak jutalmul, és persze gyönyörű piros tojásokat.
A történész az előadásában tovább is ment a locsolkodás szokásán. A régi világban még a húsvét utáni hetet is pihenéssel töltötték sokan. Sőt, „húsvétkedden” egyes helyeken a lányok indultak el meglocsolni a legényeket. Míg voltak, akik azon a héten csak fehérben jártak.
Beszélt a mai kor helyi hagyományőrzőiről is, akik a mai napig tartják a húsvéti locsolkodás népszokásait (Halas Táncegyüttes, Kiskun Táncegyüttes, Pásztortűz Egyesület).
Végső István történész a három éve elhunyt Berki József (1977-2020) káplán, iskolalelkész emlékének ajánlotta az előadását.
